Évfordulók

Kivételes katonai karriert futott a 295 esztendeje született Hadik András (1710-1790). A felvidéki kisnemesi család sarja hosszú pályafutása során mindig kitűnt vakmerőségével. A Dessewffy huszárezredben zászlósként, a török elleni 1736-os háborúban már kapitányként szolgált a Habsburg Birodalomban. Végigharcolta szinte az egész XVIII. századot. Ezredesként, majd tábornokként részt vett az osztrák örökösödési és a hétéves háborúban. Már altábornagy, amikor 1757-ben egy merész portya során Berlint is elfoglalta. Hadisarcként hatszázezer tallért vetett ki a városra, és 24 pár kesztyűt küldött onnan ajándékba Mária Teréziának a névnapjára (bár később kiderült, valamennyi kesztyű balkezes). Az uralkodó vitézségéért háromezer dukáttal jutalmazta, és kitüntette a Mária Terézia-rend nagykeresztjével.
A ranglétrán egyre feljebb haladt: tábornok, a német birodalmi sereg ideiglenes fővezére lett. A Sziléziában harcoló császári fősereg parancsnokaként a csernovici és a futaki uradalmat, a magyar grófi címet kapta adományul. Később elnyerte a birodalmi grófi rangot is. A budai főhadparancsnokság vezetője, Erdély királyi biztosa szorgalmazta a Moldvába menekült székelyek letelepítését. Nevéhez fűződik a bukovinai székely telepek, Hadikfalva, Istensegíts megalapítása. Ő indítványozta először Magyarországon a jobbágyrendszer felszámolását. 1774-ben a tábornagy a bécsi Udvari Haditanács elnöke lett. Mária Terézia sokalakos bécsi emlékművén a négy magyar államférfi szobra között ott áll Hadik Andrásé is.