Évfordulók

Szülővárosához, Debrecenhez élete végéig elszakíthatatlan szálak fűzték Medgyessy Ferenc szobrászművészt (1881-1958). Százhuszonöt éve látta meg a napvilágot a modern magyar szobrászat stílusteremtő mestere. Orvosi diplomája megszerzése után két évig Párizsban tanult festészetet, majd szobrászatot. Főként a francia Maillol plasztikája hatott rá, valamint az egyiptomi, ógörög, sumér és asszír alkotások. Ezek és a modern művészi irányzatok termékenyítették meg és alakították ki egyéni stílusát. Tömör, kissé vaskos figuráiban úgy formálta meg az alföldi magyar szépségeszményt és a jellegzetes paraszttípusokat, hogy egyúttal követte a klasszikus hagyományok zárt kompozícióit. A két világháború között kisplasztikái, domborművei mellett több monumentális szobrot és síremléket is készített. 1937-ben a párizsi világkiállításon a debreceni Déri Múzeum számára készült - a régészetet, tudományt, művészetet, néprajzot megjelenítő négy allegorikus szobrát - nagydíjjal tüntették ki. Csaknem négyszáz művet alkotott, amelyek közül sok köztéren látható. Baján áll Jelky András, Székesfehérvárott a Török-magyar csata, Győrben Szent István, Debrecenben Petőfi és Móricz Medgyessy megformálta szobra. A mester a tipikusan magyaros hangvételű, statikus jellegű szobrászat kimagasló alakja. Művészetét a népi realizmus, a plasztika törvényeinek tiszteletben tartása jellemzi. Több ezer rajza azért is értékes, mert erősen szobrászati jellegű, önálló rajzstílust alakított ki. Hagyatékából Debrecenben emlékmúzeum nyílt.