Jeles napok

Május hónap nevét Maiáról, a rómaiak termékenység istennőjéről kapta. A hónap az édesanyák és a gyermekek ünnepe, első napja, a majális, a nyár kezdete: "Kedves nyár, hol voltál ily sokáig? ... Már az erdők kizöldültek, kék virággal virágoznak, jár bennök az istenanya, keresve az ő fiját." (Ipoly Arnold nyomán). E napra virradóra régen a lányos házak kapuja elé a legények - termékenységvarázslást és gonoszűzést jelképező - májusfát, más néven hajnalfát állítottak, vagy a házak ablakába, kerítésére zöld ágakat, "jakabágakat", "hajnalágakat" tettek: "Kedvesemnek háza előtt / Az éjszaka magas fa nőtt, / S gyenge szellő lágy szárnyain / Piros kendő leng ágain." Az "életfát" jelképező díszeket sok helyütt csak pünkösdkor (idén június 4.) bontották le ügyességi vetélkedők, tánc és mulatság keretében. Aki a legények közül mindenben a legügyesebbnek bizonyult, az egy évre pünkösdi király lett. A "pünkösdi királyságok" múló dicsőségére azonban ifjabb Jakab apostol (névnapja május 1., katolikus naptárban május 3.) ekként figyelmeztet levelében: "Az alacsony sorsú dicsekedjék méltóságával, a gazdag ezzel szemben nyomorúságával, hiszen elmúlik, mint a mező virága. Fölkel ugyanis a nap, és perzselő hevével elszárítja a virágot: szirma lehull, és színpompája odavész. Így enyészik el majd a gazdag minden vállalkozásával. Boldog az az ember, aki kiállja a megpróbáltatást, mert ha hűnek bizonyul, elnyeri az Élet koronáját."