Évfordulók

Kármán Tódor (1881-1963) egyike volt a külföldön élő legsikeresebb magyaroknak. A 125 éve született tudós gépészmérnöki diplomáját a budapesti Műegyetemen szerezte, majd Németországban doktorált. Munkássága a műszaki és a fizikai tudományok óriási területét fogta át. A mechanika, a hidro-, az aero- és a termodinamika terén egyaránt maradandót alkotott. A repülés és az űrkutatás úttörőjeként vált világhírűvé. Kutatómérnökként két társával elkészítette a világ első katonai helikopterét. Tevékenysége középpontjába hamarosan a repülés került, amelynek megszállottjaként Aachenben a világ egyik legjobb repüléstudományi kutatóközpontját hozta létre. Miután letelepedett az Egyesült Államokban, részt vett az űrkutatásban. Aerodinamikai eredményei nyomán a hangsebességen túli repülés atyjának kiáltották ki. A rakéta-, majd sugárhajtás-kutató csoport vezetőjeként kidolgozta az amerikai légierő repülőgépeinek startrakétáit. Életre hívta és első igazgatójaként vezette az űrkutatás békés célokat szolgáló világszervezetét, a Nemzetközi Asztronautikai Akadémiát. Fontos szerepet játszott a korszerű rakétatípusok kifejlesztésében, a szárazföldi hadsereg első ballisztikus irányított rakétájának kidolgozásában. Első ízben ő vette át Kennedy elnöktől 1963-ban az Egyesült Államok legnagyobb tudományos kitüntetését, a Nemzeti Tudományos Érmet, az aeronautika tudományos és műszaki alapjainak megteremtésében végzett vezető szerepéért. Halála után a Hold és a Mars egy-egy kráterét róla nevezték el.