Jeles napok

Pünkösd után a tizedik napon van úrnapja (régi nevén szentvérnap). Eredetileg csütörtökön volt az ünnep, nagycsütörtök misztériumára, az utolsó vacsorára emlékezve, amikor Jézus a tanítványainak megígérte: "Nem hagylak árván titeket, eljövök ismét hozzátok. ... Azon a napon megtudjátok, hogy én Atyámban vagyok, ti pedig énbennem és én tibennetek. Aki ismeri és megtartja parancsaimat, az szeret engem, s azt Atyám is szeretni fogja. Szeretni fogom őt én is, és kinyilatkoztatom magamat neki." (János evangéliuma). A kinyilatkoztatás ünnepe úrnapja (idén június 18.), amikor a településeken körbevitt oltáriszentséggel megszentelik a közösségeket. A körmenet útvonalában a négy égtáj felé oltárokat állítanak, ahonnan minden irányba szétárad az evangélium üzenete. A XIII. századtól az év legnagyobb ünnepei közé tartozott úrnapja, az ünnepi előkészületekben a települések apraja-nagyja részt vett. Az iskolák színdarabokkal készültek, a céhek mesterségük szerint járultak hozzá az ünnephez. Székelyföldön ma is híresek az úrnapján tartott vásárok, a jószágra, a termésre és a gépekre is áldást kérnek ilyenkor. Ezt sugalmazzák az úrnapi oltárokról hazavitt zöld ágak és virágok is, amelyek a hívők világában minden bajban reményt sugárzó szentelmények.