Jeles napok

Augusztus (jelentése: magasztos, fenséges) hónap régi neveiben (Oroszlán - Kisasszony hava) ősi kultúránk jelképei elevenednek meg. A hónap közepén (15-én) van Nagyboldogasszony napja - amely a katolikus hitvilágban Szűz Mária mennybe vételének az ünnepe. Az ókorban az Istenanya-Nagyboldogasszony napja mozgó ünnep volt. Akkor tartották, amikor az oroszlán csillagképben telihold volt - mivel az oroszlán a férfiasságot, a Hold a nőiséget, a telihold "az újjászülető változást, az Istenanyát" jelképezte. Ezen a napon koronázták meg a királyokat, az Istenanya ölét megelevenítő - oroszlánlábú - trónra ültetve. Keresztény és magyar hagyományainkban sajátosan őriztük meg mindezeket. A boldogasszony: menyasszony (mennyek asszonya), a nászig még kisasszony - így érthető a Kisasszony hava. Hagyományainkban azonban mindkettő, a nász és a gyász egy-egy kapu, amelyet a leány mint menyasszony lép át - az elhunytak "megboldogultak", a mennyek országába Jézus menyasszonyaiként lépnek be. Nagyboldogasszony-Szűz Mária, felkent királyaink égi édesanyja a Képes Krónika miniatúráján Szent Istvánt (Stephanus jelentése: korona) mint édes gyermekét tartja a karjaiban. Így érthető meg nemzetünk ősi kötődése: "Nagy Asszonyunk, hazánk reménye! / Bús nemzeted zokogva esd: / Mi lesz belőlünk, hogyha Te elhagysz? / Ó árvaságunk sírba hervaszt. / Minden reményünk csak Te vagy, / Szent Szűzanyánk, ó el ne hagyj!" (Falvay Károly kutatásai nyomán.)