Jeles napok

Szeptember jelentése hetedik, ami az ősi hitvilágban a teljességet jelentette.  Ilyenkor érnek be a termések, a tájra jellemző ízük-zamatuk ekkor "teljesedik be". Nyelvünkben az íz-izom/ízem-ízesül szavakban az érzékszervi/testi és érzelmi/lelki kötődést egyszerre fedezhetjük fel. Az őszi termések ünnepén a gazdák az egész évi munkájuk gyümölcsét, a közösségek a kulturális hagyományaik színe-javát, egy-egy táj ételének és életének ízét-zamatát mutatják be. Ezt nyújtják át "áldozatként" a Teremtőnek, ősi szokást felelevenítve, amikor az első termés legjavával adtak hálát, amiért egész évben gondoskodott róluk az Isten. Hagyományosan az Istenanya születésnapját (Kisboldogasszony napját) követő nyolc napban (szeptember 8-16) áldották meg az egyházak az őszi terményeket: "Örök mindenható Isten! Ki semmiből teremtetted a világot, és az emberi nem táplálására a földnek szorgos művelését rendelted el. Hálát adunk néked, hogy reátekintettél mindennapi szükségeinkre, és testi életünk fenntartására bőséges termést adtál. Árassz el minket kegyelmeddel, hogy bőséges ajándékaidért hálát mondhassunk Neked. Elégítsd ki kalászaid termésével az éhezőket és ínségben lévőket. Fogadd el, Uram, szolgáid hálaadását és adományát, és adj nekik békességet, egészséget és áldást, számos boldog éven át! Éljenek soká, éljenek soká számos boldog éven át!" (Keleti Egyház áldása) Az áldás után kezdődött meg a - sokszor napokig tartó - örömünnep.