Jeles napok

A Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület kezdeményezésére 2002-ben a bányászok napjává nyilvánították Szent Borbála napját (december 4.) arra emlékezve, hogy 240 évvel azelőtt e napon avatták fel Selmecbányán a világ első Bányászati Akadémiáját. A középkorban gazdag arany- és ezüstbányáiról híressé vált királyi város ősi bányászmúltra tekint vissza. Már a Krisztus utáni I. századból is őriznek emlékeket az akkori vasbányákból, és már a kora középkorban sejtették, hogy a föld mélyében ezüst és arany is van. Egy legenda szerint Selmecbánya alapítása egy Sebenitz nevű pásztorhoz kötődik, akit egy arany- meg egy ezüstszínben pompázó szalamandra vezetett a nemesfémek lelőhelyeinek nyomára. A város címerében ma is látható a két szalamandra, amely az antik hitvilágban jelképe volt a veszélyes helyzetekben való helytállásnak. Gyakran ábrázolták lángoktól körülölelve a szalamandrát, amelynek teste - a hiedelem szerint - a jó tüzet szítja, a rosszat eloltja. A bányászok, tüzérek, harangöntők és más veszélyes munkát végzők patrónája Szent Borbála. Napján régen a bányavidékeken ünnepeltek, nem dolgoztak, és kérték Borbála közbenjárását, hogy óvja meg a bányászokat és minden, veszélyben dolgozó társaikat.