Évfordulók

Máramarosi örmény családból származott a 150 éve született Hollósy Simon (1857-1918) festőművész, a XIX. századi naturalizmus egyik legjobb hazai képviselője, a nagybányai művésztelep megalapítója. Budapesten, majd Münchenben tanult, ott készült talán legismertebb zsánerképe, a Tengerihántás. Keveset festett, inkább a tanításban lelte örömét. Münchenben 1886-ban nyitotta meg festőiskoláját, amely hamarosan a város legnépszerűbb szabadiskolája lett. A szuggesztív egyéniségű, nagyszerű pedagógus a valóságtól elvonatkoztatott, akadémikus festészettel szemben a természet megfigyelésére tanított. A körötte kialakuló fiatal gárda, a Hollósy-kör két tagja is nagybányai. Réti István és Thorma János nyaranta hazatértek, és hívták mesterüket, hogy az iskolával együtt jöjjön velük. Így utazott le néhány művész 1896-ban Nagybányára közösen a természetben festeni. Innen számítjuk a modern magyar festészet bölcsője, a nagybányai művésztelep megalakulását. A nagybányai iskola a XX. századi magyar festészet egyik legjelentősebb és legnagyobb hatású irányzata, amely a plein-air festészet hagyományait a modern művészet újszerű törekvéseivel ötvözte. Iskoláját 1902-ben Técsőre költöztette, ott festette az impresszionizmushoz közelítő tájképeit. A Rákóczi-induló témája 25 éven át foglalkoztatta. Általános érvényű, gyújtó erejű forradalmi képet akart létrehozni, de az alkotásnak csak vázlatai születtek meg. Ady Endre a Nyugatban így búcsúztatta: "Alkotásra hívott zseni volt, aki csak éppen a nagyon magasat nem tudta beszárnyalni."