Jeles napok

A betegek világnapjává nyilvánította 1993-ban II. János Pál pápa február 11-ét annak emlékére, hogy 1858-ban ezen a napon jelent meg először Lourdes-ban, egy sziklabarlangban a Szűzanya az akkor 14 éves Bernadette-nek. A látomás helyén később egy forrás fakadt, amelynek vizében, orvosilag megmagyarázhatatlan módon, évente több ezren nyernek gyógyulást. "Beteg vagyok, beteg, / nem írok verseket, / nem zengek éneket. / Csak egypár szót nyögök / vagy inkább köhögök: / beteg vagyok, beteg" - írta Babits Mihály kétségbeesve. Gábor Felicia Csángó vagyok című könyvében leírja, hogyan gyógyította meg őket gyászukban a hit és a közösség ereje: "Tízen vagyunk testvérek. Tizenegy gyerek született, de a legkisebb meghalt balesetben. Péterék (a testvérek) nyitva felejtették a kaput, s Gabi (a legkisebb) kimászott. Ott állt az úton egy kis teherautó, s Gabi bemászott alája. A sofőr ittasan bepattant az autóba, s elindult. A gyerekek az utcán sikoltoztak. Anyám is futott, de már késő volt. Fölragadta a pici holttestét, majd összeesett. Pont akkor értem haza, s én is elájultam. ...Napok múlva, a temetés után a szomszédok kezelésbe vettek minket. Összeszedtek különböző szentelt növényeket, majd elégették. Ezek füstjével megtisztítottak a félelemtől. Majd vizet vetettek. ...mormoltak valamit, és keresztet vetettek ránk. Azután elaludtunk. ...Nagyapám azt mesélte nekünk, hogy Gabi azért született, hogy meghaljon gyorsan. Egy angyal lett, mert ártatlanul halt meg. A mai napig hiszünk ebben."