Évfordulók

Neves erdélyi arisztokrata családban született 115 esztendeje Apor Vilmos katolikus pap, a mártírhalált halt, később boldoggá emelt győri püspök. Nagyváradon szentelték pappá, majd Gyulára került káplánnak. Főúri származása ellenére szerény és áldozatos életet élt, igen érzékenyen reagált a szociális problémákra. Működése három fő területre: a hitéletre, a karitatív munkára és a társadalom keresztény szellemű átformálására irányult. A szeretetre nevelést vallotta legfőbb törekvésének. Európai látókörű szellemként fájdalommal látta, a második világháború idején hogyan sodródik az ország a veszedelembe. 1941-ben a pápa kinevezte győri megyés püspökké. Ő lett a katolikus vallásra áttért zsidók egyesületének egyházi elnöke. Többször tiltakozott a zsidótörvények bevezetése ellen, szót emelt az üldözöttekért. A német megszállás után személyesen kelt a kiszolgáltatottak védelmére a nyilas vezetőkkel szemben. Győr ostroma során, 1945. március 30-án, nagypénteken a szovjet katonák a Püspökvár óvóhelyéről fiatal nőket akartak "munkára" vinni. A védelmükre kelt főpapot a vita során egy tiszt több lövéssel halálosan megsebesítette. "A jó pásztor életét adja a juhokért" - mondta utolsó szavaival. Háromnapi haldoklás után, húsvéthétfőn halt meg. Ideiglenesen a karmelita templomban, véglegesen 1986-ban a székesegyház Héderváry-kápolnájában temették el. 1997-ben II. János Pál boldoggá avatta a vértanú püspököt. A huszadik századi magyarok közül ő volt az első, akit oltárra emeltek. Tíz éve elkezdődött a szentté avatási eljárás is.