Jeles napok

Hajnalka napja (március 27.) a megújuláshoz kötődik - egy héttel követi a tavaszi napéjegyenlőséget (március 19-21.) és két nappal Gyümölcsoltó Boldogasszonyt (március 25.), Jézus szeplőtelen fogantatásának a napját. A jelképi világban a hajnal a nap ébredése, istenség születése, az éj sötétségét (gonoszságot) legyőző fény felragyogása, amelynek rituális tisztítóereje van: "Felkelék én jó reggel hajnalban, / megmosdottam minden bűneimtől. / Megkendőztem arany kendőzőmvel, / kimenék én ajtóm elejébe." Az ősi vallásokban a keleti irány és a hajnal megszentelődik, a napkelet az örök eredet, az igaz forrás, az őskeresztény hiedelmekben Krisztus trónja: ezért tájolták keletre a temetőket és a templomokat. Ősi hagyomány az áldott nap köszöntése: "Szemközt nézünk a Nappal, s úgy adunk hálát, ha kel akkor is, ha nyugszik akkor is, reggel-este imádkozunk." A hajnal a kapu, a fény keleti kapuja, ősi imáinkban Mária kapuja, akinek segítségével juthatunk el az örök hazába: "Nyújts kezet, Mária, / nyiss kaput, angyal, / hogy mehessünk a kerek ég alatt, / lobogó csillag felett az örök életbe!". Az emberiség történetében az istengyermek szeplőtelen fogantatása - általa az ég és a föld új szövetsége - a megváltás hajnala, a termékenység záloga. Mária tisztasága, boldog édesanyasága a hagyományos értékrenddel bíró társadalmakban példaképe a nőknek - ezért gondolják egyre többen, hogy Gyümölcsoltó Boldogasszony napja lehetne a nők ünnepnapja.