Évfordulók

Több mint fél évszázadon át szolgált evangélikus lelkészként Szarvason a 265 esztendeje született Tessedik Sámuel (1742-1820). A felvilágosodás korának kiemelkedő alakja pedagógusként, mezőgazdasági íróként, a gyakorlati irányú népnevelés és az agrártudományok művelésének egyik hazai úttörőjeként írta be nevét a nemzet emlékezetébe. A jeles polihisztor mezőgazdasági és természettudományi ismereteit autodidakta módon, főként németországi egyetemi tanulmányai idején szerezte. Szarvason 1780-ban "gyakorlati-gazdasági szorgalmatossági", azaz mezőgazdasági iskolát alapított a parasztifjak képzésére. Felvilágosult szellemként tudatosan törekedett a parasztság helyzetének javítására. Új rendszerű iskolájában mintagazdaságot, tanműhelyt és könyvtárat létesített, tanítók és gazdatisztek oktatását is vállalta. Pedagógiai munkássága mellett tevékenysége kiterjedt az Alföld életének minden területére. Úttörő munkát végzett a szántóföldi takarmánynövények termesztése, a korszerű vetésforgó és az istállózó állattenyésztés elterjesztésében. Kísérleteket folytatott a szikes területek javítására. Meghonosította hazánkban a lucernát, az Alföldön az akácfát, a vasborona és a henger használatát. Sokat tett a gyümölcstermesztés, a méhészet, a selyemhernyó-tenyésztés és a feldolgozóipar terén. A parasztok táplálkozásával, lakásviszonyaival, egészségi állapotával, az árva- és a szegényügyek humánus rendezésével is foglalkozott. Részt vett a keszthelyi Georgikon megszervezésében, a gazdasági akadémia elnökévé választották.