Évfordulók

Nikolsburgban született 285 esztendeje Fellner Jakab (1722–1780) építész, a felvilágosodás kori késő barokk stílus legjelentősebb hazai képviselője. Tanulmányairól nem maradtak fenn adatok. Az autodidakta ifjú tehetsége és fantáziája révén, önerejéből emelkedett a vezető építészek közé. Kialakult, kész építőmesterként bukkant fel. Huszonhárom évesen került Tatára, ahol haláláig javarészt élt. Kezdetben a ráckevei és a bellyei uradalmak építkezésein dolgozott, majd Komárom vármegye szolgálatába állt. Első nagy megbízása, a móri Lamberg-kastély a kor francia építészetének ismeretét bizonyította. Pályafutását az Esterházy grófok tatai és pápai hitbizományi birtokainak jószágkormányzója, Galántai Balogh Ferenc egyengette. Pártfogásával került Esterházy Károly egri püspök szolgálatába. A nemesen egyszerű, késő barokk, majd copf stílus legegyénibb magyarországi mesterének építészetét erőteljes térformálás, mértéktartó előkelőség és egyfajta választékos gyakorlatiasság jellemezte. Épületein az érett barokk stílusjegyeit fokozatosan felváltották a klasszicista, copf, rokokó motívumok. Tata városképének kialakításában meghatározó, Eger, Veszprém és Pápa kiépítésében kiemelt szerepet játszott. Több mint kétszáz egyházi és világi épületet tervezett, ezekből mintegy száz maradt fenn: templomok, főúri kastélyok, paloták, malmok, hidak, vendéglők. Legsikerültebb alkotásai között tartják számon az egri nagypréposti palotát és a Líceumot, a veszprémi püspöki palotát, a tatai plébániatemplomot. Érdemeiért 1773-ban magyar nemességet kapott.