Jeles napok

Kárpátalja a kuruc szabadságharc bölcsője. Innen indultak a követek megkérni a lengyel földön bujdosó II. Rákóczi Ferencet, hogy álljon a szabadságharc élére. Kárpátalján, Tiszaújlakon aratták az első győzelmüket, az 1703. július 14-étől 16-áig tartó heves ütközetben. A győzelem helyszínén állították fel a Turul-emlékművet. A legenda szerint a harcokban fáradni látszó fejedelemnek egy turulmadár a szájában kardot hozott, ezzel megfutamították az ellenséget. Az emlékmű egy dombon áll, amelyet - a nemzet összetartozását jelképezve - a "Kárpát-haza" 38 megyéjéből hozott földből emeltek. 1906-ban, a fejedelem hamvainak hazahozatalakor szentelték fel elsőként, 1945-ben a diktatúra lerombolta, de az utókor 1989-ben újraépítette az azóta zarándokhellyé vált emlékhelyet. Idén tizennyolcadszor, július 15-én rendezik meg a Turul-ünnepséget, amely a magyarság és Kárpátalja népeinek közös rendezvénye. A magyarok mellett az itt élő rutének is hű katonái voltak a fejedelemnek, aki elbujdosása előtt sírva csókolta meg az anyaföldet: "Ezt a kevés földet magamnak viszem, ez lesz az én imádságoskönyvem. Kérni fogom a nagy Istent, áldja meg ezt a földet, melyet el kell hagynom. Lehet, hogy soha többé nem láthatom kedves hazámat, de ti, hű népem, itt fogtok élni, e föld fog benneteket táplálni. Legyetek oly hűek e földhöz, mint voltatok eddig." A rutének zokogva kísérték a határig, és letérdelve imádkoztak, amíg csak láthatták a nagyságos fejedelmet. (Kovács Sándor nyomán)