Bűnről bűnre

Ember és autó között olykor érzelmi kapcsolat is szövődhet. Legalábbis ezt bizonyítja az a rendőrségi ügy, melynek elkövetői férfiak, az „áldozatok” pedig a felismerhetetlenségig tönkrezúzott gépkocsik, közülük is igazi szenvedéllyel darabolt Volkswagen márkájúak. Az ügy meglehetősen banálisan kezdődött: eltűnt a nyáron egy Golf, majd híre kelt, hogy a gépkocsi szétfűrészelt alváza egy dorogi hulladékgyűjtő telepen lelhető fel. A kereskedő egy bizonyos S. Rómeó nevét kereste ki az átvételi könyvből, a rendőrök le is tartóztatták. A fiúnak megeredt a nyelve, hamarosan megadott egy tinnyei címet, ahol szerinte bővebb információhoz juthatnak a nyomkeresők. A rendőrök lecsaptak az Egyed Dániel birtokában lévő házra, és ott egy igazi autótemetőre bukkantak. A bűnjeleket hat teherautóval szállították el. A házigazda a látogatók érkezése előtti percekben távozott hazulról. Közben S. Rómeó memóriája működni kezdett, és eszébe jutott Ács Csaba neve és címe is. Az új helyszínen ismét lopott autók garmadáját találták, mellettük kétbőröndnyi összedarabolt rendszámtáblát is.
A két mániákus autóromboló munkájában nem lehetett felfedezni valami sok logikát, hiszen az értékes alkatrészek vagy színesfémként végezték a felvásárlóknál, vagy a tanyákon vártak jobb sorsukra, egyszóval a kockázat és az anyagi haszon semmiképp nem volt aránypárba állítható. A két „Rontó Péter” körözés alatt áll, a közel száz autót lízingcégek és magánszemélyek siratják. A pszichológusoknak pedig egy új lapot kell nyitniuk a szakirodalomban: mi készteti autók sorozatgyilkolására az embereket?