Jeles napok

Kisasszony, Kisboldogasszony napja (szeptember 8.), a kereszténységben Szűz Mária születésnapja az egész Kárpát-medencében számos zarándokhelyen búcsús ünnep. A búcsú szót az ótörök bosa – kiürül, megszabadul – szóból eredeztetik, hisz a teljes búcsú (bűnbocsánat) feltétele, hogy minden gonosz indulattól megszabadulva tiszta helyet készítsünk a fény éltető sugarának. Harangozó Imre néprajzkutató leírta, hogy az Arad megyei Máriaradnán az ünnep hajnalán, csakúgy, mint Csíksomlyón pünkösd hajnalán, a zarándokok egy része különös, révült tekintettel várja a felkelő nap megtisztító, új életet adó, első sugarát. „Apám mesélte, hogy mikor Radnára mentek, nem papnak, hanem csak úgy az ég alatt, a Jóistennek gyóntak. Mindég tartotta az ég alatti gyónást.” Ősi hitvilágunk őrződött meg ebben: „Én öregapámtul hallottam, hogy a Napba’ lakozik az Isten. A Nap az Isten, annak a sugara teremt mindönt.” Az ünnep hajnalán a napvárók vétkeiket mondták el a napnak, de fontos, hogy „az ég alatt”. Az ősi hitvilágban Isten az ég, a világra boruló csillagablakos égsátor Ura, akit közvetlenül megszólíthatnak az ő szabad ege alatt. Az első pünkösd hajnalán „…vallásos férfiak tartózkodtak Jeruzsálemben, minden népből, az ég alatt. Amikor zúgás támadt, nagy volt a megdöbbenés, mert mindenki a saját nyelvén hallotta, amit beszéltek.” Máriaradna egyre népszerűbb, soknemzetiségű zarándokhelyén talán évről évre megismétlődik a pünkösdi csoda, hogy az ég üzenetét ki-ki a saját nyelvén hallhatja.