Évfordulók

Korát megelőzően alakította a sorsát, és kivételes női életpályát tett meg a 160 esztendeje született Hugonnay Vilma (1847–1922). Az első magyar orvosnő, a női egyenjogúság egyik hazai élharcosa grófkisasszonyként kiváló nevelést kapott. Tizennyolc évesen férjhez ment, és három gyermeket szült. Otthon könyvekből tanulva gyógyította a parasztokat és a szolgákat. Amikor megtudta, hogy Zürichben az orvosi karon már hölgyek is tanulhatnak, férje és családja hozzájárulásával, de anyagi segítségük nélkül 1872-ben beiratkozott a svájci egyetemre. 1879-es orvosi diplomáját itthon nem honosították. Ezért Budapesten elvégzett egy szülésznői tanfolyamot, és bábaként tevékenykedett. Közben elvált első férjétől, és hozzáment Wartha Vince kémikusprofesszorhoz. Ötvenévesen, néhány vizsga letétele után 1897-ben végre itthon is orvosdoktorrá avatták. A gyógyítás mellett tanított, előadásokat tartott, a nők oktatásának és nemüknek megfelelő foglalkoztatásának szószólója, a nőmozgalom egyik úttörője volt. Érdeklődése az ismeretterjesztés felé fordult, írt néhány felvilágosító művet és számos cikket a szülés és a bábakérdés témakörében. Kézikönyvet jelentetett meg A nő mint háziorvos címmel. Az első világháború idején hadi sebészeti tanfolyamot végzett, részt vett a sebesültek ellátásának megszervezésében. Életét Kertész Erzsébet örökítette meg Vilma doktorasszony című regényében. Alakját Stróbl Alajos bronzba öntötte. A budapesti Nemzeti Múzeum előtt Arany János szobrának talapzatán mint Toldi szerelme, Piroska tekint az utókorra.