Jeles napok

A skótok államalapító szentjüknek tartják Skóciai Szent Margitot, aki a hagyomány szerint Szent István király Ágota lányának a gyermeke (egyes források azonban ezt vitatják). A történet szerint Vasbordájú Edmund angol király legyőzetésekor halálra szánt két gyermekét, Edmundot és Edwardot a megszálló dánok elől Magyarországra menekítették, amint egy angolszász krónika írta: „a hunok királyához … felneveltetés végett". A szájhagyomány máig úgy tudja, hogy a mecseknádasdi királyi birtokhoz tartozó Réka várában nevelkedtek a hercegek, ahol Edward később feleségül vette Szent István lányát, Ágotát. Itt születettek a gyermekeik is – Margit, Edgár és Krisztina. A királyi család az angol trón várományosaként 1057-ben, magyar urak társaságában, visszatért Angliába, ahol azonban Edward hamarosan meghalt. Ágota gyermekeivel ekkor Skóciába menekült, Malcolm király udvarába. A király később feleségül kérte Margitot. Esküvőjüket 1070. húsvétján, Dunfermlinben tartották, amely ezután vált a skótok királyi városává. Margitról Webster J. M. skót egyházi vezető később ezt írta: „A szabadság, amelyet a skótok élveznek, abból az időből való, amikor Margit befolyása Skóciát a népjogok szabad gyakorlásához juttatta." Idén Skóciai Szent Margit napján (november 16.) a nevét viselő hagyományőrző egyesület emléktúrát szervez a skótok és magyarok közös szentjének születési helyére, Rékavárába és a közeli településekre, ahová – a hagyomány szerint – kötődik Margit életének egy-egy állomása.