Évfordulók

Kossuth-díjas állatorvos

ABCLovass Ildikó2008. 03. 21. péntek2008. 03. 21.
Évfordulók

Méltatlanul kevés szó esik a nagy magyar tudósok között a 140 esztendeje született Marek József (1868–1952) állatorvosról, a hazai állatorvosképzés egyik legkiválóbb képviselőjéről. Pedig fényes pályafutása, gazdag tudományos eredményei, pedagógusi munkássága, nemzetközi megbecsülése egyaránt tudománytörténetünk nagyjai közé emelik. Valószínűleg gyermekkori élményei fordították a figyelmét a gyakorló állatorvoslásra. A Budapesti Állatorvosi Tanintézetben 1892-ben szerzett állatorvosi oklevelet. Hat év múlva a berni egyetemen bölcsészdoktorrá avatták, emellett Bécsben az emberi belorvoslásban is elmélyült. Ő az első nagy tanáregyéniségünk, aki alaptanulmányait nem a pesti orvosi fakultáson végezte. Pályája elején a kőbányai Állat-egészségügyi Hivatal laboratóriumát vezette. Később évtizedeken át a budapesti Állatorvosi Főiskolán tanított. Főként az állatorvosi belgyógyászat kérdéseivel foglalkozott.
A kórmegállapítás, azaz a klinikai diagnosztika terén végzett jelentős kutatásokat. Legjelentősebb eredményeit a lovak tenyészbénasága, úgynevezett kólikás betegségei, a mételykór, az általa felfedezett és később róla elnevezett tyúkbénulás kutatásában érte el. Tanártársával, Hutyra Ferenccel írt szakkönyvei, a mételykór ellen feltalált gyógyszere, a Distol világszerte ismertté tették a nevét. E művek számos kiadást értek meg több nyelven. Érdemeiért többek között a lipcsei, hannoveri, utrechti, szófiai, budapesti egyetem avatta tiszteletbeli doktorává. Eredményei elismeréseképpen 1949-ben az elsők között kapott Kossuth-díjat.

Ezek is érdekelhetnek