Évfordulók

Szinte egész élete a Szepesség, a Tátra vidékéhez kötötte a 245 éve született közgazdasági írót és társadalomtudóst, Berzeviczy Gergelyt (1763–1822). A késmárki evangélikus líceumban, majd a pesti univerzitáson tanult. Ügyvédi oklevele megszerzése után Göttingenben történelmet és államtudományokat hallgatott. A kor legkorszerűbb egyetemén alapozta meg tudományos ismereteit. Beutazta Nyugat-Európát, majd 25 évesen a budai Helytartótanács gyakornoka lett. Az országgyűlés kereskedelmi bizottságának készített gazdaságpolitikai írásai és addigi tapasztalatai keltették fel érdeklődését a gazdasági kérdések iránt. Hivatali szolgálatának évei alatt leendő műveinek magyar forrásanyagát is összegyűjtötte. Előbb jozefinista elveket vallott, majd a polgári reformerekhez csatlakozott. Kapcsolatba került a jakobinus mozgalommal. 1795-ben a letartóztatást elkerülve lemondott állásáról, és visszavonult kakaslomnici birtokára. A tudós földesúr ettől kezdve közgazdasági, kereskedelmi, társadalmi kérdésekkel foglalkozott. Német és latin nyelven írt politikai röpirataiban, tanulmányaiban a merkantilista bécsi gazdaságpolitikával szemben a külkereskedelem szabadsága mellett érvelt. Az elsők között ismerte fel, hogy a feudális viszonyok akadályozzák a gazdasági haladást. Kora haladó szellemű nemzetgazdászát, a parasztság jogainak hangoztatóját saját nemzedéke nemigen értette meg, írásai kéziratban maradtak. A század magyar szabadkőműves mozgalmának vezéralakját, a göttingeni egyetem díszdoktorát szellemi elszigeteltség gyötörte.