Évfordulók

Nem csupán a cívisvároshoz, hanem a hazai orvostudományhoz is sok szállal kötődik a 285 esztendeje született Weszprémi István (1723–1799). A gyakorló orvosként, íróként, első magyar orvostörténeti kutatóként egyaránt érdemeket szerzett tudósra nagy hatást tett diákként a debreceni kollégiumban hírneves professzora, a magyar Faustnak emlegetett, kémiai és fizikai kísérleteiért ördöngös hírbe keveredett Hatvani István. Miután érdeklődése felébredt az orvostudomány iránt, Zürichben, Cambridge-ben, Londonban, Oxfordban folytatta tanulmányait, s tett szert széles körű elméleti és gyakorlati ismeretekre. Utrechtben megszerzett orvosdoktori címe után hazatért, és 43 éven át Debrecen város orvosaként, majd tisztiorvosaként tevékenykedett. Gyógyító munkája mellett könyveket írt a kisgyermekek neveléséről, a bábamesterségről, az egészség fenntartásáról és a hosszú élet megőrzését elősegítő szabályokról, a mezőgazdasági ismeretekről. Kora egyik kiemelkedő tudású polihisztoraként műveivel a bécsi udvar népfelvilágosító terveit támogatta. Érdemeiért Mária Terézia mint „a nép egészségügyi gondozóját” aranyéremmel tüntette ki. Nemzetközi viszonylatban is elsőként javasolta a pestis elleni védőoltást. Kórbonctani megfigyeléseiről írt értekezéseiért a magyar patológia megteremtőjének tartják. Hatalmas kutatómunkával és kiterjedt levelezéssel összegyűjtötte Magyarország és Erdély egykori orvosainak életrajzait. A négykötetes bibliográfiai gyűjtemény a magyar orvostörténet enciklopédiája, szerzője pedig az első orvostörténeti kutatónk.