Jeles napok

A magyar történelem talán legszebb napjai az 1830-as években, azaz a reformkorban íródtak. Ekkor született meg többek között a tudományos akadémiánk, s ekkor nyitotta meg kapuit a Pesti Magyar Színház Bajza József direktor irányításával. A nagy esemény 1837. augusztus 22-én történt, Vörösmarty Mihály Árpád ébredése című drámája volt az első bemutatott darab. Az épület – az akkor a város szélének számító – Kerepesi úton, a Grassalkovich-telken, a mai Rákóczi úton állt, szemben a mai Astoria szállóval. A közadakozásból és Pest megye támogatásával felépített színház a negyedik magyar nyelvű játékszín volt az országban – Kolozsvár, Miskolc és Balatonfüred után. A Pesti Magyar Színház az 1840-es országgyűlésen hozott törvény értelmében Nemzeti Színházként működött tovább. 1875-ben a színházépületet megnagyobbították, még egy emeletet húztak rá, és hozzáépítettek egy négyemeletes bérházat, amely a színházi műhelyeket és a színészlakásokat is magában foglalta. A színházépület így beékelődött a Rákóczi úti Pannónia szálló és a Múzeum körútra néző bérház közé. 1908 nyarán az épületet tűz- és életveszélyesnek nyilvánították, majd bezárták. Az új Nemzeti Színház felépítéséről szóló határozattal egy időben született meg a döntés a régi színházépület lebontásáról, amire 1913 októbere és 1914 márciusa között került sor. Az épületben 71 évig játszott a társulat. A telken később mozit, bódékat építettek, hadigarázsnak, parkolónak használták, majd 1989-ben eladták a telket egy svéd–magyar vállalatnak, amely üzletközpontot épített rá. Van, akinek az is tetszik.