Ostorral űzik a gonoszt

Hát eljött október is! Színesednek a levelek, útra kelnek a madarak, és némely pincékben már kotyog a hordó, forr az új bor. Amúgy az október a latin October, „Nyolcadik” hónapnévből ered, mivel a régi római naptárban az évkezdő márciustól számítva ez volt az esztendő nyolcadik hónapja. Október első hetét régen a Dunántúlon Ferenc hetének is mondták. Assisi Szent Ferencről, a ferences rend megalapítójáról nevezték el, akinek negyedikén üljük a napját. Göcsejben a vetésre legalkalmasabb hétnek az úgynevezett Ferenc-hetet tartották. Előtte kanászostorral durrogtattak a hegyen, hogy a gonosz eltakarodjon. A Mura vidéki és a szlavóniai földművesek a Ferenc nap körüli hetet búzahétnek nevezik, sok helyen pedig ez a nap volt a szüret kezdete. Ha ilyenkor ültettek kotlót az asszonyok, nyírfaágat tettek a fészekbe, hogy a csirkék el ne pusztuljanak. Úgy vélték, míg ki nem kelnek a tojásból, a nyírfaág mindvégig megvédi őket az ártó hatalmaktól. Ekkor tartják az európai madárfigyelő napokat is. Október első hétvégéjén madárbarátok, természetjárók ezrei kémlelik az eget, járják az erdőket, mezőket, vízpartokat, hogy megfigyelhessék az országon átvonuló madarakat. Az akció célja: minél többen lássák ezt a csodálatos természeti jelenséget, s minél többen ismerjék fel a madár-, s persze a természetvédelem szükségességét. Az akció egyben játék, vetélkedő is az országok között, hogy melyik országban hány helyszínen mennyien voltak, hány madarat láttak, s gyűrűztek meg. Magyarország az utóbbi három évben mindig felállhatott a képzeletbeli dobogóra.