Jeles napok

November elejéről a 7-e körüli napok érdemelnek kiemelt figyelmet. E napon – az ortodox naptár szerint október 25-én – dördült el 1917-ben ama nevezetes ágyúlövés, ami majd’ száz évre megváltoztatta a világot. A Szentpétervárott állomásozó Aurora cirkáló lövésére gondolunk, amikor a bolsevikok megkezdték a Téli Palota ostromát. El is foglalták, s átvették a hatalmat Oroszországban. Meg is tartották jó darabig, de a hatalomváltás utáni zűrzavaros évek polgárháborújában legalább egymillióan haltak meg. A legtöbben, mint minden polgárháborúban, itt is az ártatlan civilek voltak. A Csendes Don, Solohov világhírű regénye szól erről a legszebben. Nem tudni, miért, de a novembert különböző korokban fölöttébb kedvelték a háborúzó felek, se szeri, se száma a novemberi ütközeteknek. Az egyik legérdekesebb csatára a krími háború idején, 1854-ben került sor – illetve csak került volna. Egy hatalmas vihar ugyanis megsemmisítette az egyesült angol–francia hadiflottát. Ezen a franciák császára, III. Napóleon annyira bedühödött, hogy kis híján árbocrúdra húzatta a hajóhad parancsnokát, hiszen az akkori hírközlés már lehetővé tette volna az orkán előrejelzését. Lecsillapodván a császár aztán megparancsolta az alattvalóknak, hogy hozzanak létre egy nemzeti, majd nemzetközi időjelző szolgálatot. Tulajdonképpen annak a viharnak köszönhetjük mi is, hogy napokra előre megtudhatjuk, eső lesz-e vagy napsütés. Amúgy van nekünk, magyaroknak is mire büszkének lennünk: az első magyarországi ejtőernyős ugrást is november 7-én hajtották végre, 1920-ban, Rákosmezőn, a magyar repülés szülőföldjén. A nem mindennapi tett hőse Kovács Endre volt. Megérdemel egy főhajtást.