
Ilyen állapotban van a kórházba került Dévényi Tibor
origo.hu

Karcagi szűrszabó családból származott a 125 éve született Györffy István (1884–1939) etnográfus, a magyar népi műveltség és az alföldi parasztság kultúrájának kutatója.
Kolozsvárott és Budapesten járt egyetemre, történelem–földrajz szakos tanári oklevelet szerzett. Diákkorában bebarangolta az országot, rengeteg gyakorlati ismeretanyagot szerzett, amelyet tudósként később elméleti rendszerbe foglalt. A néprajzkutató és településtörténész kutatott a moldvai csángók között és Kis-Ázsiában is. Mély nép- és hazaszeretete mindig új feladatokra ösztönözte. Hitvallása szerint „a magyarság nem a test, nem a vér, hanem a lélek kérdése”. Etnográfusként óriási életművet alkotott. Főként a magyar nép anyagi kultúrájának és néprajzi csoportjainak kutatása vonzotta. A népi életforma tárgyi és szellemi emlékei, az építkezés, a gazdálkodás, a településformák, a népviselet formáinak leírása, különböző területek összehasonlítása foglalkoztatta. Származása miatt is szívügyének tekintette a Kunság néprajzi feldolgozását, a hajdú, a matyó népcsoport kialakulását. Egyik fő műve az 1933–1937 között megjelent, A magyarság néprajza című, négykötetes alkotás. A nagyszerű művelődéspolitikus, tanár, kutató és szervező Illyés Gyula portréja szerint „eleven tekintetű, barna képű magyar volt, ízes alföldi hanglejtéssel; zömök férfi, kunos, törökös. A tudományt úgy művelte, oly természetesen, keresetlenül és olyan életkedvvel, akár a jó földmíves földjét. Szerette azokat, akiktől tanult. Azért, amit a néptől kapott, adni is akart valamit. A magyar nép lett tudóssá benne.”
origo.hu
borsonline.hu
life.hu
hirtv.hu
haon.hu
origo.hu
mindmegette.hu
vg.hu
origo.hu
origo.hu
origo.hu
origo.hu