Árulkodó májusfák

A májusi zöld ágat, a májusfát a székelyek jakabfának, jakabágnak, hajnalfának is hívták, másutt májfának nevezik. A májusfa – ne tévesszük össze az ilyenkor virágzó zselnicemeggyel! – a tavasz, a természet újjászületésének a szimbóluma. A májusfaállítás az egész magyar nyelvterületen ismert. A májusfát elsősorban a legények állították a lányoknak május elsejére virradóra. Régen a fát főként lopták a legények, ezért a hatóságok igen sok helyen tiltották a szokást. A májusfával adta tudtára a legény a falunak, hogy melyik lánynak udvarol. Nagy szégyennek számított, ha valamelyik lány nem kapott fát, de az is, ha szalagok helyett rongyokkal teleaggatottat kapott, mert ez azt jelentette, hogy rossz a híre. A hagyomány szerint állítottak májusfát a falu központi helyén is, amit pünkösdkor döntöttek ki. Május elseje a munkásosztály nagy ünnepe is, ekkor rendezték majd minden településen a felvonulásokat. A rendszerváltással ez is eltűnt, de egyre kevesebben sírják vissza. Május első vasárnapján tartják az anyák napját, ami amerikás kezdeményezés. 1868-ban, az amerikai polgárháború után egy déli asszonynak az az ötlete támadt, hogy összehívja az ellenséges táborokban harcoló katonák édesanyját, így segítve elő a megbékélést. Erre emlékezve 1907-ben találkozót szerveztek az édesanyák köszöntésére, s rá négy évre már egész Amerikában megünnepelték az anyák napját. Magyarországon 1925 óta ünnepelik.