Szent György-napkor, kihajtáskor

A régi magyarok szerint az igazi tavasz április 24-én, azaz György napján kezdődik. Az egész Kárpát-medencében e napon hajtották ki a jószágot a legelőkre. A mondás szerint „Szent György-napkor, kihajtáskor, anyámasszony is lehet pásztor. Szent Andráskor, behajtáskor, akkor tudni, ki hogy számol!” György, vagyis Sárkányölő Szent György a lovagok, fegyverkovácsok, vándorlegények védőszentje. Legendája szerint legyőzi a sárkányt, és kiszabadítja fogságából a királylányt. A képzőművészek kedvenc alakja. Világhírű példája ennek a Kolozsvári testvérek Kolozsváron és Prágában álló, a középkorban készített lovas szobra. A legenda szerint György Kis-Ázsiában született, és Palesztinában halt mártírhalált. A cári birodalom, Bizánc szellemi örököse, a címerébe emelte, s később a legmagasabb katonai érdemrendet (György-kereszt) róla nevezte el. Nagy a kultusza a Brit-szigeteken is. 1222-től Anglia hivatalos patrónusa. Jelvényét – fehér, illetve ezüst alapon vörös kereszt – a legelőkelőbb angol rend, a Térdszalagrend viseli, s a brit lobogó is a skót András- és az angol György-kereszt kombinációja. Egy nappal korábban, 23-án tartják a könyv és a szerzői jogok napját, amelyet a UNESCO 1995-ban nyilvánított azzá, a katalánok javaslatára. Ugyanis e napon halt meg William Shakespeare és Miguel de Cervantes, 1616-ban. A nap célja, hogy felfedezzük az olvasás szépségét. Érdekes, hogy a katalánoknál ez a nap egyben védőszentjük, Sárkányölő Szent György napja is. Így náluk ekkor emlékeznek meg a rózsákról és a könyvekről, mert a legenda szerint Szent György az általa megölt sárkány véréből kinőtt rózsát a megmentett hercegnőnek ajándékozta.