Aki kikísérletezte a lüsztermázat

Csak a szűkebb vegyészszakma és a tudománytörténet értékeli igazán a 165 esztendeje született Wartha Vince (1844–1914) kémikus munkásságát.

ABCLovass Ildikó2009. 07. 16. csütörtök2009. 07. 16.
Aki kikísérletezte a lüsztermázat

Pedig a tudós egyetemi tanár kísérletező kedve nélkül nem lett volna világhírű az eozinmázas Zsolnay-kerámia. Zürichben végzett vegyészként, Heidelbergben doktorált. Élete 70 évéből több mint négy évtizeden át tanított külföldön, majd a hazai Műegyetemen. Megszervezte és vezette itthon a kémiai technológiai tanszéket, a vegyi szakosztályt. Kiváló pedagógiai képességével, szuggesztív egyéniségével vegyészgenerációkat nevelt. Tudása és igazságérzete révén igazi szaktekintély volt, közel két méter magas alakjára így nem csak ténylegesen néztek fel tanítványai. Hitvallása szerint: „Három a szín hazánk nemzeti zászlaján és három szó, ami rajta ragyog. Tudomány, Művészet és Ipar!” Szakmája számos területén maradandót alkotott: a hazai szenek elemzésével meghatározta a gázgyártásban hasznosítható szénfajtákat. Ipari- és ivóvízelemzései éppoly jelentősek, mint a borászati kémia terén végzett kutatásai vagy a fotográfia szerepének felismerése a tudományokban. A kerámia és az agyagipar különösen érdekelte. A középkori fémfényű díszítések, a gubbiói és faenzai lüsztermázak titkának újrafelfedezése a nevéhez fűződik. Zsolnay Vilmos pécsi gyárában a színes fémfényű máz, a hajnalpír jelentésű eozin előállítása Wartha és a legnagyobb magyar fazekasnak nevezett Zsolnay érdeme. Szerteágazó tevékenységéhez a békés, boldog családi hátteret felesége, az első magyar orvosnő, Hugonnay Vilma biztosította.

 

Ezek is érdekelhetnek