Évfordulók

Magyar Örökség-díj a villanymozdonyért Európa-szerte ismerik a 140 esztendeje született Kandó Kálmán (1869–1931) feltaláló, gépészmérnök nevét és kiterjedt munkásságát.

ABCLovass Ildikó2009. 07. 09. csütörtök2009. 07. 09.
Évfordulók

A vasút villamosításának úttörője a XIX. század utolsó éveiben a Ganz Gyár konstruktőreként saját tervei és számításai alapján bevezette az indukciós motorok gyártását, s megkezdte azok alkalmazását vasúti vontatásra. 1898–1902 között építette Olaszországban az első váltakozó áramú nagyvasúti villamos vonalat, a Valtellina-vasutat. Első villanymozdonya, a háromfázisú lokomotív formájában is a technikatörténet egyik emlékezetes alkotása. Az általa kidolgozott nagyfeszültségű, háromfázisú rendszer alapján első ízben bizonyosodott be a villamos vontatás fölénye a gőzüzem felett. A rendszer sikere után az olasz kormány további 2000 kilométernyi vasutat villamosított e módszerrel, és mozdonygyárat létesített Kandó-mozdonyok gyártására. Ezek a járművek üzembiztonság, sebesség és fajlagos teljesítőképesség terén évtizedeken át csúcsteljesítményt jelentettek. 1917-ben itthon dolgozta ki második vasúti vontatási, úgynevezett fázisváltós rendszerét, és fejlesztette ki új villamos mozdonyát. Ezzel megalapozta Magyarországon a nagyvasúti villamos vontatást. A róla elnevezett mozdonyt a Budapest–Hegyeshalom közötti fővonal számára tervezte 1929-ben. Hazai sikerein kívül háromfázisú mozdonyokat tervezett olasz, egyenáramú mozdonyokat francia megrendelésre. Eredményes pályafutása során 70 szabadalmát fogadták el. 2001-ben posztumusz Magyar Örökség-díjjal tüntették ki villanymozdonya tervezői munkájáért.

Ezek is érdekelhetnek