Zörög Illés szekere

A jövő hét első napján, július 20-án emlékezünk a biblia egyik leglátványosabb jelenetének hősére, Illésre, az ószövetségi prófétára, akit tanítványa, Elizeus szeme láttára tüzes szekéren ragadott égbe az Úr.

ABCBalogh Géza2009. 07. 16. csütörtök2009. 07. 16.
Zörög Illés szekere

 A történet az ortodox vallásos művészet kedvelt témája, de a világi írók, költők, képzőművészek is szívesen foglalkoztak vele a századok során. Illés népszerű szent a Kárpát-medencében is, napja különösen a szegedi és a göcseji népnek, valamint a görög katolikus magyarságnak, továbbá a bajai bunyevácoknak, a mohácsi sokácoknak számon tartott ünnepe. Szennán, a Kaposvár melletti kálvinista faluban – nyilván középkori katolikus hagyomány nyomán – dologtiltó nap: nem aratnak, nem hordanak. Helyi monda szerint egy pógár, vagyis jómódú gazda ezen a napon hordatta össze a gabonáját. Vacsora idején azonban villám csapott a pajtába, ami porrá is égett. Mint Bálint Sándor, a híres néprajztudós írja, annyi bizonyos, hogy a kultuszt, amely főleg a Balkánon virágzik, Árpád-kori szakrális népéletünknek még a bizánci rétegeiből örököltük. Először a Zágrábban őrzött, XI. századbeli Hahóti kódex kalendáriumában bukkan föl. Illés azonban több középkori misenaptárunkból hiányzik, ami azt bizonyítja, hogy hazai kultusza nem volt egyenletes. Kedveltségét parasztságunk körében gyakori keresztnevünk, továbbá nevéből képzett családneveink: Illés, Ilylyés, Illye, Éliás, Ila, Ilia is igazolják. Évszázados megfigyelések szerint e napon vagy e nap körül gyakoriak a viharok. Vas megyében úgy tartják mennydörgéskor, hogy Illés abroncsolja a hordókat, Csíkban meg azt, hogy zörög Illés szekere.

 

Ezek is érdekelhetnek