Ilyen állapotban van a kórházba került Dévényi Tibor
origo.hu
Amint kibújik a tojásból, látszik rajta, hogy fiú vagy lány. Nagyobb a csirkénél, repülni nem tud, de azért galamb.
Kép: GyomaendrÎd, 2009. jśnius 07. Moln‡r Imre galambtenyŽsztÎ, gyomai galambokat tart a kezŽben Fot—: Ujv‡ri S‡ndor
Gyomaendrődön Molnár Imre galambász egyike azoknak, akik folytatják Forgács József tenyésztői munkáját. A magyar autoszex tyúkgalamb fajtát ugyanis Forgács József 1965–1975 között tenyésztette ki.
– A hatvanas években kőművestanulóként sokat dolgoztam Forgács Józsefnél – idézi fel a régi időket Molnár Imre. – Tőle kaptam az első pár galambot, és igyekeztem ellesni a tenyésztés fortélyait is. A fajtaklub megalakulása előtt már a kihalás veszélye fenyegette ezt a húshasznú galambot. Nekem akkor hét-nyolc pár volt belőle, néhány idős embernél találtunk még néhányat, és ezeket szétosztottuk a tenyésztők között. Én nem kocsmázom, nincs játékszenvedélyem, nekem a galambtenyésztés a hobbim. Ha munka után hazajövök, bemegyek a galambok közé és gyönyörködöm bennük. Ez engem megnyugtat. Kiegészítő jövedelmet nem hoz; ha időnként eladok néhány párat, abból takarmányt veszek.
A hatvanas-hetvenes években még sokan tartottak galambokat, mert az áfészek szinte korlátlan mennyiségben felvásárolták őket. A rendszerváltozás után ez megszűnt, ezért a tenyésztők túlnyomó többsége lemondott erről az új fajtáról. Megmentése érdekében tíz gyomaendrődi galambtenyésztő 2006-ban megalakította a Magyar Autoszex Tyúkgalamb Fajtaklubot azzal a céllal, hogy minél több emberrel megismertessék ezt a kiváló tulajdonságokkal rendelkező fajtát. Fő jellemzője, hogy nyugodt és jó szaporodóképességű, egy-egy szülőpár évente tizennégy utódot is fölnevel. A kifejlett hímek súlya elérheti az egy kiló 15 dekát, a tojóké pedig a 95 dekát is. Az autoszex jelleg arra utal, hogy amikor a fiókák kibújnak a tojásból, már látni rajtuk, hogy hímek vagy tojók lesznek. A tyúkgalamb elnevezés pedig azt jelenti, hogy nagysága a csirkéét meghaladja, és a testformája is hasonlít a tyúkéhoz.
Benézünk a galambházba, a ketrecek ajtaja nyitott. A galambok a földön sétálgatnak, ez a fajta ugyanis nagy testsúlya miatt nem tud repülni. Molnár Imre a tenyerébe vesz két fiókát, kéthetesek lehetnek, de szembetűnő köztük a különbség:
– Ennek sötét a csőre – mutat a sötét tollpihés nőivarú galambra –, kék tollruházata lesz, a csőre végén is jól látszik a karima. Ez a hím szinte csupasz és színtelen a csőre, ez a nyaka körül örvös lesz, mint az apja.
A tenyésztő a kiállításokon általában kiváló eredményt ér el, oklevéllel, serleggel tér haza. A legszebb galambokat hagyja meg továbbtenyésztésre, így őrzi meg a fajta jó tulajdonságait. Nemcsak a környező települések kiállításaira jár, minden országos bemutatón is részt vesz. Tavaly december elején Dabason két párt állított ki, és azóta már dunántúli tenyésztők is érdeklődnek a fajta iránt. Molnár Imrének egyébként akkor szereznek a legnagyobb örömet a galambjai, amikor fürdenek.
– Imádják a vizet! Minden hétvégén vízzel töltök meg egy nagy műanyag lavórt, beleülnek és a szárnyukkal verdesik a vizet. És én gyönyörködöm bennük. Ez a hím fajtagyőztes volt – mutatja –, már idős, hatéves, de nem vágom le. Még mindig van párja, egy öreg tojó. A kiállításokon nagyon jól szerepeltek, sok szép utódot adtak, megérdemlik, hogy itt legyenek.
Gazdájuk, Molnár Imre kőművesként nemrégiben ment nyugdíjba. Ezután remélhetőleg még több ideje lesz a galambok gondozására. Kíváncsian várja, hogy négy hónapos fiúunokája néhány év múlva milyen galambot választ majd magának.
origo.hu
borsonline.hu
life.hu
hirtv.hu
haon.hu
origo.hu
mindmegette.hu
vg.hu
origo.hu
origo.hu
origo.hu
origo.hu