Elhozták a maguk táncát

Másodszor rendezték meg Lakiteleken, a Hungarikum Ligetben, a Népfőiskolán az Élő Hagyományunk Kösöntyű Találkozóját. Huszonkét felnőtt- és gyermekcsoport, több mint 700 néptáncos és népzenész érkezett határon innen és túlról, a Kárpát-medence minden tájáról. A jókedvben telt három napon ismét bebizonyosodott: a távolság nem messzeség. S elődeink örökségére „vevők” az ifjabb nemzedékek is.

Az olvasó oldalaDulai Sándor2025. 06. 16. hétfő2025. 06. 16.

Fotó: Kovács Ivett

Elhozták a maguk táncát Fotó: Kovács Ivett

A Kárpátia Rendezvényház színpadán a Duna Művészegyüttes és annak Göncöl zenekara nyitotta meg május 30-án, péntek este Magyar táncképek című gálaműsorával a három nap eseményeit. A produkció fergeteges sikert aratott, és megadta az alaphangulatot a találkozó első táncházához, amely mindjárt hajnalig tartott. 

Fotó: Kovács Ivett

A jókedvhez jó idő is társult ezen a tavasz végi, nyár eleji hétvégén. Szombaton és vasárnap sorra érkeztek a fellépő csoportok és sereglettek a nézők, akik a színpadi előadások kísérőjeként kiállításokat, viselet- és más bemutatókat láthattak, vásárolhattak a kirakodóvásár kézműves portékái közül. Vonzotta a vendégeket a Felföldi Dalia Népfőiskola baranta­be­mu­ta­tója – a baranta a kilencvenes évek óta formálódó, hagyományainkon alapuló magyar harcművészeti stílus –, és sokan megcsodálták Kovács Ivett, a százlelkes dunántúli Kiscsősz életét megörökítő Közösség és Kása Béla Erdélyi zenészek című kiállításának képeit. Hatalmas sikere volt vasárnap délután a Muharay Elemér Népművészeti Szövetség által, a szövetség rendezvényzáró gálaműsorának részeként, A csodálatos Sárköz címmel megtartott népviselet-bemutatónak, melyen Őcsény, Decs, Sárpilis, Alsónyék és Báta viseleteiben gyönyörködhettek a nézők. A bada­csony­tördemici, a bagi, a hőgyészi és a kozármislenyi néptáncegyüttes műsora után pedig vastaps fogadta Héra Évát, az 1990-ben megalakult szövetség alapítóját és leköszönő elnökét – mostantól tiszteletbeli elnökét –, aki a gálaműsoruk címével búcsúzott: „Járd a saját táncod!” Mert járhatjuk a másokét is, de a legfontosabb a sajátunk. 

S akik eljöttek Lakitelekre, csakugyan a maguk táncát hozták. Megható volt látni, ahogy együtt táncolt nagyszülő és unoka, ugyanabban az együttesben, egyazon előadásban. A főszervező Hunga­rikum Liget – Népfőiskola Alapítvány és a társszervező kiscsőszi Élő Forrás Hagyományőrző Egyesület – Hunyor Népfőiskola mindent megtett a találkozó sikeréért, amely maga is hagyománnyá válva közösséget formál, Kárpát-medencei összetartozásunkat erősíti. Lezsák Sándorné, a Lakiteleki Népfőiskola főigazgatója, a helyi Kösöntyű Néptánccsoport vezetője és Kovács Norbert Cimbi, a kiscsőszi egyesület és népfőiskola elnöke – a falu polgármestere – egyaránt kiváló táncosok és közösségszervezők, s pontosan tudják, hogy a néptánc és a népzene – vagy bármi, ami népi – nemcsak kultúránk dísze, hanem magyarságunknak valóban tiszta forrása, éltetője. 

Fotó: Kovács Ivett

Úgy érzem, az itt látható képek önmagukért beszélnek. Örömről és boldogságról, meg arról – ahogy Lezsák Sándor József Attila-díjas író, költő, az Országgyűlés alelnöke, a lakiteleki Népfőiskola Alapítvány elnöke mondta a megnyitón –, hogy „mindannyian vagyunk valakik”. Hogyan is írta József Attila? „Szállj költemény, szólj költemény / mindenkihez külön-külön, / hogy élünk ám és van remény, – / van idő, csípjük csak fülön…” És: „Szeressük vissza Magyarországot!” – ahogy szintén Lezsák Sándor mondta egy évvel ezelőtt, az első „kösöntyűs” találkozón. Mert a szülőföldünk, a hazánk. És szívvel visszaszerethető… 

KÖSÖNTYŰ MÓDJÁRA

A kösöntyű a XIV. század vége óta használt ékszer, nemesfémből készült, drágakövekkel ékesített dísztű (mellcsat, melltű), ruhadarabok összekapcsolására. A Kösöntyű Találkozó szervezői számára jelképezi a Kárpát-medencei magyar közösségek összetartozását és összefogását, ugyanakkor ékszerként felmutatja népzenénket, táncainkat, viseleteinket. 

 

 

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket a Szabadföld Google News oldalán is!

Ezek is érdekelhetnek