Ilyen állapotban van a kórházba került Dévényi Tibor
origo.hu
Sokan azért nem termesztenek a kertben káposztaféléket, mert nehéz védekezni a kártevőik és a kórokozóik ellen. Mindegyik ellen vannak vegyszerek – de mi van akkor, ha valaki azok nélkül szeretné megoldani a növényvédelmet?
A termesztés biztonsága már a terület kiválasztásánál kezdődik. Az előző év növényei lehetnek kalászosok, hüvelyesek, kabakosak, viszont kerüljük a kukoricát, a lucernát, a zellert és a káposztaféléket. A vetésforgó betartása mellett a talaj tápanyagellátását is igényelik a káposztafélék. A növényi szervezet a szénen kívül minden alkotóelemét a talajból veszi fel, és ennek hiányától vagy bőségétől függ a növények fejlődése. A kémiai szerek, a műtrágya használata kétélű fegyver, ezeket csak pontos adagolással lehet használni. Erre jó példa, hogy iparszerű technológiával termelhetünk hektáronként 60 tonna fejes káposztát, míg biomódszerekkel csupán 40 tonnát, viszont mindegyikből ugyanúgy 3,6 tonna savanyított káposzta készíthető. Ez utóbbi kevesebb vizet tartalmaz, alacsonyabb a nitráttartalma, több C-vitamin van benne és jobb a tárolhatósága. A káposztafélék egészségi állapotát még a mikroelemek is befolyásolják, például súlyosan szenvednek a bórhiánytól. Fontos számukra a víz, amelynek hiánya és bősége is betegséget idézhet elő.
A palántanevelésnél már a palántanevelő föld előkészítésével is hozzájárulunk az egészség megőrzéséhez. Az előkészített földkeveréket a nyári napsütést kihasználva, nedvesítve, fekete fóliával letakarva átgőzöltetjük, és ezt használjuk palántaneveléshez.
A kórokozók közül a fekete erű szárrothadást a vetőmag hőkezelésével (15-30 percig 50 fokos vízbe mártva) megelőzhetjük. Minden betegséget, kártételt mutató növényi részt gondosan gyűjtsünk össze és égessünk el. Gyökérgolyva ellen ültetés előtt 10-14 nappal a talajt algamésszel kell kezelni (100 négyzetméterre 20 kilogramm vízben oldott algamész szükséges), a palántákat pedig mártsuk zsurlóleves lébe, agyagpépbe. A zsurlólével a kiültetés után a talajt is permetezhetjük. A kártevők közül a káposzta-gubacsbarkó ellen az erős szagú növények riasztóan hatnak, ezért gilisztaűző varádicsteával és csalánlével permetezhetjük a fiatal növényeket. A káposztalégy természetes ellenségei a futóbogarak és a gubacsdarazsak.
origo.hu
borsonline.hu
life.hu
hirtv.hu
haon.hu
origo.hu
mindmegette.hu
vg.hu
origo.hu
origo.hu
origo.hu
origo.hu