Cserháti Zsuzsa XXI. századi legenda?

Talán a legjobb RTL Klub-műsor a XXI. század, melynek legérdekesebb riportjaiból egyszer már jelent meg könyves válogatás. Most a huszadik század újabb huszonegy történetét idézi fel egy kötet a huszonegyedik században. Diplomáciatörténet, história, építészet, művészet, könnyűzene, krimi is szerepel a mostani válogatásban, mindannyiszor megfeleltetve a történelmi bulvár igényeinek. Csupán egy olvasószerkesztő hiányzott a kötet stábjából.

A boldogság és én című fejezet a Cserháti Zsuzsáról szóló riportot eleveníti fel. Fehér István összeállításából kiderül, hogy Szécsi Pál nővére, Szécsi Kati fedezte fel. Abban az étteremben dolgozott felszolgálóként, amelyben Cserháti Zsuzsa énekelt, ő ajánlotta öccsének, mert éppen vokalistát keresett a koncertjeire. Kevéssel azelőtt Cserháti még a Divatcsarnok illatszerosztályán dolgozott, itt ismerkedett meg az akkor pályakezdő színésszel, Gálvölgyi Jánossal, akinek mindig a pult alól adott a hiánycikknek számító szénakölniből. Az ötvenöt éves korában, 2003-ban elhunyt énekesnő tragédiájának pontos okára ezúttal sem derül fény, csak annyit tudhatunk meg, hogy élete utolsó időszakában már bizalmatlan volt, elutasította a jó szándékú barátokat, Gálvölgyi Jánost sem fogadta, aki pedig fellépési alkalmakkal szerette volna segíteni.

Soós Imre feleannyi évesen halt meg, mint Cserháti Zsuzsa. Az ötvenes évek színészlegendáját sokak szerint a korai siker emésztette fel. Ízig-vérig paraszttípus volt, talán ezért sem engedték ki 1955-ben Cannes-ba, ahol a Körhinta díjat nyert. Törőcsik Mari utazásához a Színház- és Filmművészeti iskola nem járult hozzá, Soósról pedig azt mondták a minisztériumban: azért nem mehet, mert paraszt, nem tud viselkedni. Soós Imre alkoholizmusa és idegösszeroppanása miatt heteket volt kórházban, s miután kijött, feleségül vette kezelőorvosát. A házasságát sikertelennek érezte, újra inni kezdett, hat héttel az esküvő után a feleségével együtt holtan találták lakásuk konyhájában: a kiáramló gáz ölte meg őket. A riportot készítő Moskovics Judit kérdezte Müller Péter írót, aki elmesélte, hogy a Soós Imre halála előtti éjszakán együtt kocsmázott a parasztzsenivel. Részeg józanok címmel megírta a színész házasságának történetét, ebből az derült ki, hogy Soós nem akart öngyilkos lenni, az utolsó lélegzetéig véresre kaparta az ajtót, amit a felesége magukra zárt.

A történelmi bulvár klasszikus témáját találta meg Kiss Norbert Ádám az Ezüst Nyílként emlegetett kormányvonatban, amellyel Kádár János utazott Moszkvába. Az MSZMP egykori első titkára félt a repüléstől, ezért vonaton tette meg a testvéri utat a szovjet fővárosig. Kiderül például, hogy az Öreg a vonaton reggelire mindig krumplis lángost kért, ebédre három-négy fogást szolgáltak fel a delegáció tagjainak. Utóbbiak Kádár nyugovóra térése után mindent rendeltek, ami a-val kezdődik: a sört, a bort, a pálinkát. S egy kis tévedés: az Ezüst Nyíl fejezetben azt írják, a Szovjetunióban keskenyebbek voltak a nyomtávok. Éppen hogy szélesebbek. Ezért Záhonynál egy speciális berendezéssel felemelték a magyar vagonokat és ráhelyezték a széles nyomtávon guruló kerekekre.

Szerepel a könyvben Guttman Dénes, alias G. Dénes György, akias Zsüti története is. Zsüti, a dalszövegíró, a költő, az ételkóstoló, a szerencsejátékos, a kávéházi flaszterpoéta, az életművész. Bacsó Péter Hamvadó cigarettavég című játékfilmje Karády Katalin és Zsüti kapcsolatáról is szól, utóbbit a filmben Rudolf Péter alakította. G. Dénes György szerzeményeit a halála után emléklemezre gyűjtötték össze és nagykoncertet rendeztek belőlük a Művészetek Palotájában, bár ez nem szerepel a riportban.  Ezen az estén a műsorvezető Szilágyi János volt, aki cseppet sem ünneprontó módon elmesélt egy anekdotát Zsütiről, amely egyik tulajdonságát idézte. Megcsörren a telefon G. Dénes György lakásán. Felesége veszi fel a kagylót. A vonal végén megszólal a hívó: Jó napot kívánok, G. Dénes Györggyel szeretnék beszélni! A feleség: Sajnos, nem tudom adni, a fürdőszobában van! Mire a hívó: A fürdőszobában? Bocsánat, téves...