Nagy filmek komponistája: Maurice Jarre

Maurice Jarre híres zenészdinasztia leszármazottja. Nagyapja a Lyoni Opera karmestere volt, apja ugyanott zeneigazgató, míg ő maga elsőként az ütős hangszerekkel jegyezte el magát. Különféle együttesekben dobolt, mielőtt elvégezte a Párizsi konzervatóriumot, ahol Arthur Honegger évfolyamtársa volt.

A felszabadulást követően a színház felé vette útját. A fiatal Pierre Boulezzel együtt Jean-Louis Barrault társulatához szerződött. A Théatre Marigny-ből az ötvenes évek elején Jean Vilar népszínházához került, mint zenei igazgató. Viszonylag későn, közel a harminchoz kezdett zeneszerzéssel és hangszereléssel foglalkozni. Színpadi zenéket írt A párizsi Notre-Dame-hoz, a Homburg hercegéhez, Cocteau: A kétfejű sas című színművéhez. Megannyi emléket őriz a kor nagy színészeiről Jean Marais-tól Jeanne Moreau-n át Gérard Philippe-ig.

Maurice Jarre találkozása a mozival egy Napóleonról szóló filmhez kötődik: Georges Franju filmrendező kereste meg őt a Hotel Invalides ötletével. Alain Resnais az új Bartókot látta benne, és rábízta A világ emlékezete című rövidfilmjének a zenéjét. Tíz év alatt csaknem negyven francia film kísérőzenéjét jegyezte.

„Rokonlelkek, ha találkoznak” meghatározással lehetne illetni a nagy váltást, aminek a világhírnevét köszönhette. Egy napon felkérte őt Sam Spiegel hollywoodi producer, hogy komponáljon filmzenét David Lean Arábiai Lawrence című filmjéhez. A rendező személyében Jarre a művészi igényesség megszállottjával találkozott. Hamarosan a névjegyévé lett az elektronikus hangszerek és a népi hangzások elegyítése. A Doktor Zsivágóhoz hosszan tanulmányozta az orosz folklórt, és sokat törte a fejét a film zenei vezérmotívumának a megírásán. A tervezett népdal-átdolgozásától szerzői jogi problémák miatt kénytelen volt eltekinteni. „Feledkezz meg Oroszországról, a sztyeppékről, és csak arra gondolj, hogy a szerelmednek írsz egy szép dalt – idézi fel gyakran még ma is a zeneszerző David Lean barátja tanácsát, amit megfogadott. – Meglásd, rengeteg pénzt fogsz keresni vele!” A rendezőnek ez a jóslata is beigazolódott, igaz akkora már volt feleségével kellett osztoznia a jogdíjakon...

A Doktor Zsivágó Oscárját követően Jarre végleg elhagyta Franciaországot és Los Angelesbe költözött. Évtizedek óta Malibun él, a Hollywood Boulevardon a csillagosok között szerepel, mintegy százötven filmhez írt kísérőzenét. Saját bevallása szerint olyan rendezőkkel szeret dolgozni, akiknek van zenei műveltsége. Kedvencei közé tartozott Alfred Hitchcock, John Huston, Luchino Visconti, Volker Schlöndorff, Peter Weir és nem utolsósorban Szabó István. Magyarországi látogatásainak emléke, a cigányprímások és Bartók zenéjének szeretete is közrejátszott abban, hogy örömmel tett eleget Szabó István felkérésének A napfény ízére.

„A filmzeneszerzőnek fejet kell hajtania a vizualitás előtt” – vallja. Tapasztalatai szerint manapság nincs olyan becsülete a filmzenének Európában, mint Amerikában. Alkotói képzeletét maximálisan kielégíti a szabad komponálás. Zenekari műveket ír és vezényel világszerte. Karmesterként gyakori vendég Koreában, Kínában, Ausztráliában. Évek óta vendégkarmestere a Claudio Abbado alapította Youth European Community Orchestrának. Kevesen tudják, hogy az Avignoni színházi fesztivál előadásai előtt felhangzó fanfárok nyitánya is Maurice Jarre szerzeménye.

Szentgyörgyi Rita

Forrás: Horizon - a Malév fedélzeti havi lapja