Herceg a fasorban

„Szervusz, Magyarország! Kebelemre, Herceghalom! Rudolph herceg hazatért hozzád!” – kezd bele saját honlapjába a herceg, hogy aztán írásban és kisebb terjedelmű filmecskékben mutassa be magát és terveit. (Ami a szövegét illeti, stílusa meglehetősen hajaz a Piszkos Fred, a kapitány Fülig Jimmyjére, miközben Tivadar, a sötét öltönyös, cvikkeres komornyik is mintha egy másik Rejtő-regényből lépne elő. Igen, ő lenne alteregója Vanek B. Eduárd légiós és magántitkárnak, A tizennégy karátos autóból…)

„Naszóval a teljes nevem Erbeheim Somoskay Rudolph Miksa. Mi, Erbeheimek, régi hercegi család vagyunk. Nagyapám még Magyarországon élt, majd a háború után az államosítástól elvándorolt Dél-Amerikába, ahol én is születtem. Nagypapim sokat mesélt hazájáról és mindig azt álmodta, hogy egyszer a hercegi uradalmát én irányítom. Őt az úr három éve vette kegyei közé. Megtaláltam otthon, Tivadarral, sok családi dokumentumot. Tivadar amúgy a család hűséges titkára és az én private tanácsadóm is. Régi iratok szólnak arról, hogy az Erbeheimek birtokai az államosításig Herceghalmon voltak, és ha ott voltak, akkor azok ott is vannak. Pár évvel ezelőtt úri becsület szavamat adtam nagyapámnak, hogy visszaállítom a hercegséget.”

Következzen a követelések listája:

„Én, Erbeheim Somoskay Rudolph Miksa követelem, hogy adják nekem oda vissza az ősi földeket, amelyeket a családom birtokolt! Állítsák vissza a hercegi kastélyt, a formában, ahogy régen volt. Követelésem, hogy adják meg az autonómia jogát a hercegi birodalomnak, a határait fogják tiszteletben, és vegyék tudomásul az uralkodásom jogait! Követelem a hercegség intézményeinek megalakítását, benne értve a herceghalmi himnuszt és a zászlót is, amit kitűzdelek minden fontos építményre. Ezek most még nincsenek megcsinálva, de Tivadar ígérte, hogy nagyon hamar készen lesznek. A törvényben nekem adott jogokkal is együtt akarok élni, az első éjszakai jóga és a kilenced szedése pedig így az én hercegi jussom fontos része. Követelésem az is, hogy az újságok és a médiákok is foglalkozzanak az én nemes ügyemmel, hogy a hercegi határokon túl is tájékozódjanak az embereket!”

Mivel magunk is médiák volnánk, vagy mifene, engednünk kell a követelésnek, mert a végén még karóba húzat valamennyiünket…

Bár ami azt illeti, az első éjszaka „jóga” nem sikerült valami fényesen… Az erről készült filmecskén látszik, amint egy ifjú pár az esküvőjük után autóba száll, ámde néhány méterrel később Tivadar megállítja az autót, kiszállítja a menyasszonyt mondván, herceg urunk érvényesíteni akarná az első éjszaka jogát… Húzzatok a p…ába, így, magyarosan a vőlegény, s visszarángatja nejét az autóba. Tivadar még tesz egy kísérletet az össznépi felvirágoztatásról szólva, de az első éjszaka „jógára” sajnos nem kerül sor…

A kilenced beszedéséről készült filmen pedig azt látjuk, hogy a herceg egy fűnyíróféle traktor után kötött kordéban áll, és hangosbeszélőn biztatja a népeket a kilenced beadására:

„Nagy napra virradtunk itt Herceghalomon. Mától mindenki odaadja a megtermelt javainak kilencedét és el van intézve. Ha mindenki fizeti a kilencedet, csodát teszek Herceghalomon. Argentínából jöttem és ott a futball meg a tangó körül forog minden. Tangót botlábammal nem tudok táncolni, viszont amióta eszemet tudom Boca drukkoló vagyok. Visszahozom a magyar futbol dicsőségét itt Halomon. Lesz itt nekünk Messink, Maradonánk, Kempesünk. Elhozom Cesar Luis Menottit és a világ csak nézni fog. Megépítek egy hatalmas futbol stadiumot. Játszik még itt a Boca Juniors a Halomiakkal!”
Aztán megkezdené a régi kastélyuk felépítését az eredeti helyén, ahol ma egy iskola áll. Később rájön, hogy a hercegség területén áthalad az M1-es út. Márpedig „ha keresztezi, akkor ennek arányos részét kötelesek nekem kifizetni a díját. Milyen jó, hogy ez a Tivadar precis ember. Lebeszélt a Visa kérésről, bár teljesen nem tettem erről le”. Később a főtéren sétálva új ötlettel áll elő: „Tivadar, megszoborhatnál itt engem hercegi paripával” – s máris jön Tivadar egy krétával, és körberajzolja a hercegi szobor leendő helyét. Aztán megalakítja a határőrséget is, toborzóirodát nyit, mert „délelőtt Tivadarral kijelöltük a hercegség határát. Mindenelőtt felveszek embereket, hogy ők végezzék a határőrséget. Most nézem csak, hogy mennyi gond van egy ilyen visszafoglalással.”

Gondot fordít a leendő kastély személyzetének kiválasztására. Erről így ír:

„Ma, amikor megpihentünk Tivadarral Herceghalom gyönyörű parkjában egy olyan szép lányt láttam, hogy az jujuy, tartományi szépségversenyen zsűriként sem láttam szebbet, pedig az argentin senoriták szépek. Sajnos nem akart szobalánynak szegődni, de lehet későbben áll majd a kötélnek, ahogy nagypapi szokott gyakran mondani: ’Nők szeszélyesek, de nem veszélyesek’. Remélem, Felix papi most sem téved, és ez a szépség elszegőd majd kastélyomnak szobalány lenni. Argentínából mégsem hozhatom el donna Clarat, pedig az a marhasült, amit donna Clara csinál, olyat senki nem tud…”

De hát mi végre volt ez az egész, amúgy kétségkívül mulatságos és szokatlan kampány Herceghalom visszafoglalásáról? A kérdésre a választ Schnaider László polgármester úrtól kapjuk, aki szerint ennek a vicces akciónak, Rudolf „hazatérésének” és herceghalmi ténykedésének egyedüli célja, hogy minél többen megismerjék ezt a csodálatos települést, és ha megismerték és megszerették a helyet, talán szívesen ide is költöznének a most épülő lakóparkba lévő „hercegi” rezidenciákba. Vagyis a polgármesteri szék egyelőre nincs veszélyben, legalábbis sem Erbeheim herceg, sem az őt alakító Horváth Andor színművész nem tör ilyesfajta babérokra…

„Micsoda felemelő érzés itt sétálni embereim között. Csak velük együtt leszek képes megcsinálni a nagy dolgokat. Nagy fejszét vágtam bele a fákba – mondja a herceg, miközben aki csak arra jár népei közül, nem ússza meg ölelés nélkül. – Tivadar, látod, ez a mi fundamentumunk. Áh, és ez tudom is mi! Ez egy gesztenye faszorr.”

Fasor – mondja Tivadar, inkább csak magának, mert egy Erbeheimnek csak egy másik Erbeheim merjen ellentmondani. És ő pedig Tivadar...