Eladó lesz Michael Jackson ellopott orra

Párhuzamos életutak
– „Az utolsó dalt a Halál játssza” című könyvének alcímére utalva: a rocktörténet bizarr bűnesetének, vagy még bizarrabb rejtélyének tartja Michael Jackson halálát?
– Egyiknek sem. Egy tragikus élet logikus záróakkordjaként értelmezem a halálát. Egy sikerorientált, médiavezérelt, vérszomjas és szexéhes társadalmi közeg elpusztította áldozatát, aki nem volt elég erős, hogy a sztársággal, sőt „királysággal” járó terheket elviselje. Kivételes, nagy alkotóművész, aki komponistaként, táncosként, hangszerelőként is korszakos személyisége a rock- és kultúrtörténetnek, de emberileg képtelen volt elviselni a hírnévvel vagy a celebléttel összekapcsolódó helyzeteket. A nyolcvanas években – tehetségéből fakadó sztársága idején – maga irányította sorsát, karrierjét, így okkal ülhetett fel a „királyi” trónra. Ám a kilencvenes évektől – immár elsősorban celebként – bekerült abba a világba, amely végül felemésztette energiáit, kreatív alkotó erőit. Madonna tudott „királynőként” váltani, Jackson viszont erre alkalmatlannak bizonyult.

– A rocklegendák eddigi halálesetei közül melyikkel mutat hasonlóságot a halála?
– Elvis Presley-ével. Ő is mélyről, nagyon problémás családi környezetből indult, s pályája során a lehető legmagasabbra emelkedett, majd önmagát elveszítve a showbusiness „foglya” lett. Elvis az alkotói és pszichés válságai hatására bulémiás lett, Jackson viszont anorexiássá vált élete végén. Szellemi és fizikai állapotuk ellensúlyozására gyógyszerfüggővé váltak, s mindkét esetben ez vezetett a halálhoz. Az más kérdés, hogy ehhez a környezetük és az orvosaik is statisztáltak, de hát ki mert volna ellentmondani egy „királynak”, akitől ráadásul anyagilag is függtek…

Úgy halt meg, mint egy csavargó
– Az eddigi információi alapján van elképzelése arról, mi történhetett valójában Jacko Los Angeles-i villájában?
– Valószínűleg ugyanaz, ami Gracelandben. Elvis Presley is turnéra készülődött, mert anyagi gondjai voltak, s nemcsak családját, de a „memphisi maffia” tagjait is el kellett tartania. Testsúlyproblémákkal küzdött, a rendkívüli stressz miatt szorongott, s ezért nyugtatókkal, altatókkal, stimulánsokkal próbálta kezelni magát. Álnevekre íratott fel gyógyszereket, orvosai gátlás nélkül adták számára az egyre nagyobb adagokat. Aztán a turné kezdete előtt napon túladagolás miatt beállt a fürdőszobában a halál, semmilyen újraélesztési kísérlettel nem sikerült őt visszahozni az életbe. Jacksonnal valami hasonló történt, azzal a különbséggel, hogy a turnét szervező ügynökség által felfogadott orvos jelen volt a helyszínen, ám elaludt, s már csak holtában próbálta meg – pánikszerűen – visszahozni a gyógyszerekkel túladagolt popsztárt. Elvis szervezetében tucatnyi, kombinációban halálos gyógyszert találtak a boncolásnál. Jackson esetében hasonló a helyzet, bár a boncolási jegyzőkönyvet még titkolják. De megölni senki nem akarta, ellenkezőleg: mindenkinek – főként a koncertszervező cégnek – érdeke fűződött a „felturbózásához,” hiszen nagyon-nagyon sok pénzre számítottak a visszatérésétől, s Jackson is ettől remélte 400 millió dolláros adósságának rendezését.

– Ez az egész felér egy thrillerrel?
– Egy belevaló újságíró – némi összeesküvés-elmélettel megspékelve a történetet – valóban könnyen írhatna belőle trhillert, de itt az igazi krimi Michael Jackson élete, s nem a halála. Hiába volt százmilliók által imádott király – magányosan, nyomorultul halt meg, mint egy csavargó.

– La Toya Jackson úgy véli, öccse összeesküvés áldozata lett, mondván: holtában többet ér, mint élve. Függőséget okozó szerekkel kezelték, hogy engedelmes és ellenőrizhető legyen. Mintha a zeneipar felépítette volna Jackót és most megkéri az árát.
– A popsztár halála óta a bulvármédia végigjátszotta az ilyenkor szokásos repertoárt. Pedofil, homoszexuális, biszex volt egyszerre. Megszólaltak sofőrök, szakácsnők, jósok, barátok, családtagok. Jó pénzért mindenki mondja a magáét vagy azt, amit hallani akarnak tőle. Ez az elmélet azért sem állja meg a helyét, mert a showbusiness megváltozott. Ma lemezeladásokból nagyon keveset kasszíroznak, viszont a turnézásból, a turnéfilmből, a turné kapható emléktárgyakból a globalizált rockban hihetetlen pénzeket lehet kaszálni. Jacksonnak ezért kellett volna tíz helyett ötven koncertet adnia Londonban, s ezért akarták hároméves turnéra vinni oda is – Kína, India –, ahol még nem járt, viszont sok tízmillió rajongó lett volna rá kíváncsi.

A gyászszertartása szenzációhajhász süketelés volt
– Többen megjegyezték, hogy a gyászszertartáson szentté avatták. Egyetért?
– Mint tudjuk, az efféle gyászszertartások inkább médiaesemények, ennek megfelelő médiahűhóval. Konkrétan: a koporsóban nem volt benne a test. Mindez csupán szenzációhajhász süketelésnek bizonyult, amit először szintén Elvis Presley esetében „találtak ki”.

– Halálának másnapján beindult a halálipar. Lemezei eladási listát vezettek, piacra dobták az égőhajas videóját, utolsó próbái felvételeit, s az életéről szóló rockoperát emlegetnek. Andy Warhol híres Jacko-portréja egymillió dollárért kelt el. Talán a boncasztalon ellopott orrát is eladásra kínálják majd. Sokat írt már a rock-ikonok halála utáni üzletelésről. Hozott valami meglepetést a halálipar?
– Nem. Pontosan az történt, ami az előző „áldozatok” esetében is. A pénztárnál mindenki megpróbálja beváltani a zsetonjait ropogós bankókra. Ne felejtsük el: a globalizált piacon több százmillió rajongó hiszterizált keresletét kell kielégíteni.

– Tíz éve nem koncertezett. Bírta volna szusszal az ötven londoni fellépést?
– Feltehetőleg nem, s ezért próbálta meg gyógyszerekkel felerősíteni magát. A próbákon jelenlévők azonban látták, hogy alig ötvenkilós testsúllyal – minden technikai bűvészkedés mellett is – nehéz lesz estéről-estére olyan világszínvonalú show-t produkálnia, amit elvárnak tőle. Gondoljunk csak Madonna „gépiesített” budapesti fellépésére. Még ilyen technikai segítség mellett is elképesztő vitalitással kellett a hátán vinnie a show-t. Jackson erre már képtelen lett volna.

Sokan bújtak ki az ő köpönyegéből
– Miről árulkodik , hogy a család titkos temetést, jeltelen sírt szeretne?
– Amikor Elvis Presley-t – a kameráktól kísérve – a családi sírboltba eltemették, néhány hét elteltével megpróbálták elrabolni a koporsóját. Más sztárok – így Jim Morrison – esetében külön védelmet rendeltek a sír őrizetére, mert a rajongók méltatlanul viselkedtek, s ellopták az énekes szobrát, vagy összerondították a kőlapokat. Yoko Ono már eltitkolta Lennon nyughelyét, másoknál pedig a sír csupán jelképes, mert a hamvakat szétszórták. Egy imádott bálványt ma már nemcsak életében, de halálában is ezer veszély fenyeget. A Jackson-család valószínűleg szeretné elkerülni az effajta nehézségeket.

– Ki volt hát Michael Jackson, akinek egyesek szerint a halálhíre istenítéletként hatott? Extravagáns popsztár, aki saját altatóorvost is vitt a turnéira? A pophistória legnagyobb popbizniszét összehozó énekes, aki arra várt, hogy az angol királynő lovaggá üsse? Az afro-amerikaiakat a fehérekkel elfogadtató félisten, aki, mint állítják, hozzájárult Obama megválasztásához?
– Michael Jackson a nyolcvanas-kilencvenes évek szupersztárja volt egy globalizálódó világban. Istenáldotta, kivételes tehetség, aki százmilliós rajongótábort mondhatott a magáénak, s ennek megfelelő superbrand egy milliárdos nagyságrendű üzleti környezetben. Nevét megőrzi a zene- és kultúrtörténet. Beilleszthető abba a sorba, ami az ötvenes években Elvis Presley-vel kezdődik, a hatvanas években a Beatles-szel és a Rolling Stones-szal, a hetvenesekben a Pink Floyddal és Bob Marley-val, a nyolcvanas években pedig Michael Jacksonnal és Madonnával folytatódik. A nyolcvanas évek közepétől nagyon sokan Michael Jackson köpenyéből bújtak elő, s hatása nemcsak a zenében, de a színpad, a tánc és a videó világában is markánsan kimutatható. S a We Are The World nélkül a globalizált világra is másképpen néznénk. Úgyhogy nem túlzás: ő most most halhatatlan!

Kattintson bármelyik fotóra és megnyílik a képgalériánk!