Mátyás, az igazságtalan?

Kevés ember lehet a szőlész-borász szakmában, aki ne ismerné a felvidéki születésű, tokaj-hegyaljai és kecskeméti illetőségű Mathiász János munkásságát. Mintegy 3500 féle szőlőt nemesített, szerte a világban vannak saját fajtáiból ültetvények. Múzeum, iskola, utca, borrend, hegyközség és még ki tudja, mi minden viseli a nevét. Kecskeméten méltóképpen őrzik az emlékét. Nemkülönben leszármazottai, köztük az egyik dédunoka, Mathiász Gábor. Neki azonban az utóbbi hónapokban egy szerinte jogtalanul használt márkanév miatt kell hadakoznia.

Addig nem volt semmi baj, amíg az Alexandra könyvesbolt-hálózatot létrehozó, működtető és tulajdonló Matyi Dezső Villány-Ócsárdon meg nem alapította Matias névre keresztelt pincészetét, ahonnan ugyancsak Matias márkanévvel kerülnek forgalomba palackozott borai – a nagyobb könyvesboltjai mellett megnyitott – vinotékákban.

Ez teljesen rendjén van.
De nincs teljesen rendjén.

A világhírű szőlőnemesítő leszármazottja, Mathiász Gábor ugyanis nem nézi jó szemmel, hogy az általa háromszor is levédetett és hungarikumi bejegyzés előtt álló Mathiász névhez megtévesztésig hasonlóval lépett piacra a pécsi könyves vállalkozó. Matyi Dezső egyébként korábban személyesen próbált megállapodni a névhasználat ügyében a dédunokával, akinek milliárdokat is kínálhatnának, akkor sem adná el a Mathiász nevet. Az üzlet tehát nem jött össze, ennek dacára a Mathiász-dédunoka „letesztelése” után valószínűtlen gyorsasággal megtörtént a szabadalmi bejegyzés, mégpedig Matias néven. Matias a Mátyás változata, a Mátyás becézése pedig Matyi.

Megint csak teljesen rendjén van.
De nincs rendjén teljesen.

A vita tárgya a következő: miként lehet megtévesztésig hasonló márkanevet használni, melynek kiejtése ugyanaz? Ami pedig még ennél is lényegesebb kérdés: hogyan vehet lajstromba a Magyar Szabványügyi Testület egy olyan megjelölést, melyet a fogyasztók összetéveszthetnek egy korábbi védjeggyel? Ezt a szabályzat is világosan leszögezi – a jelek szerint azonban figyelmen kívül hagyták. Mathiász Gábor elsőként 2004. november 22-én kérte a Mathiász név bejegyzését, Matyi Dezső pedig jóval később, 2008. szeptember 11-én intézte a Matias regisztrálását. A védjegytörvény állítólagos 2004-es eukomformizálása értelmében az ügyfélnek kell figyelnie a hivatalban kifüggesztett új kérelmeket – ám ha történetesen nem jár naponta arrafelé, nem is jut tudomására, hogy ki, milyen néven akar márkát építeni. A szabványügyiek arra hivatkozva, hogy ők csak regisztrálnak, minden megkeresésnek eleget tesznek. Ebben az esetben nem tűnt fel nekik a két védjegy elnevezésének hasonlósága, holott már csak az időrendiség miatt is észlelniük kellett volna.

Teljesen rendjén van?
Dehogy van rendjén.

Mathiász Gábor igencsak furcsállja a hivatal hozzáállását. Ezek szerint már meglévő védjegyet is minden további nélkül regisztrálnak, s ha nem vétózza meg az eredeti tulajdonos, akkor ki is hirdetik. Attól kezdve pedig lehet a bíróságra rohangálni. Ezt most is megtörténhetne a Mathiász–Matias vonatkozásban, de a szőlőnemesítő leszármazottja egyelőre az erkölcs és az értelem erejét felhasználva akarja az igazságát érvényesíteni. Egyöntetűen mellé állt a borász és szőlész szakma, valamint rengeteg civil szervezet és mások is elítélik a névbitorlást. Kecskemét városa nyilatkozatban tiltakozik az ellen, hogy bárki megtévesztően vagy jogsértően használja fel a boraival és szőlőivel több mint kétszáz világversenyt megnyert Mathiász János nevét.

A dédunoka csak a közeljövőben tervez előrukkolni Mathiász borral és csemegeszőlővel. Az általa létrehozott Mathiász Világszövetség égisze alatt szeretné a világ összes borát letesztelni, nálunk pedig Mathiász védjeggyel forgalmaznák az ország legjobb nedűjét. Erre kicsit még várni kell, de véleménye szerint az már most érzékelhető, hogy a Matyi-féle Matias megtéveszti a fogyasztót. Mint meséli: sokan hívogatják telefonon, hogy furcsálkodva érdeklődjenek villányi pincészete és palackozott bora felől, hiszen eddig nem erről szólt a Mathiász-kultusz. Hiába tiltakozik, hogy neki ahhoz semmi köze, a vonal végén csak nem tágítanak: de hiszen rá van írva: Matias. Mathiász Gábor úgy gondolja, hogy a Magyar Szabadalmi Hivatalnak kellene gyors megoldást találnia a probléma feloldására.

Nincs ez teljesen rendjén.
Vagy rendjén van?

Az Alexandra–Matias vezére, Matyi Dezső nekünk is csak azt tudja nyilatkozni, amit másoknak: az általa használt márkanév jogvédelem alatt áll. Bevallása szerint soha nem is hallott Mathiász Jánosról, a Matiast saját családnevéből alkotta meg. Ez szerintünk csak azért furcsa, mert aki szőlészettel, borászattal foglalatoskodik, annak előbb-utóbb feltűnik a szőlőnemesítő neve valamelyik szakkönyvben. Az is igaz persze, hogy a netán könyvbiznisszel kacérkodó borászoknak sem kell mindjárt az elején tudniuk Gutenberg Jánosról, a könyvnyomtatás ősatyjáról.

Matyi Dezső azt mondja, a magyar jog szerint végzik a munkájukat, alkotnak és értékeket hoznak létre. Tulajdonképpen három betű hiányáról vagy meglétéről szól a vita, de ő egyáltalán nem gondol arra, hogy e miatt meg kellene változtatnia borának márkanevét, hiszen mindent szabályosan csinált. Nem tud semmilyen feljelentésről, nincs szándéka senkit sem beperelni. De ha mégis a független magyar bíróság elé kerül az ügy, akkor áll elébe.

Ez teljesen rendjén van.

Még sincs egészen rendjén...