Milyen internetet akarnak a magyarok?

A Wall Street Journal Europe megbízásából a GfK Custom Research és a GfK Association által 17 országban készített felmérésben többek között arról faggatták az internetezőket, hajlandóak lennének-e fizetni az internetes tartalmakért – különösen azokon az oldalakon, amelyek híreket, szórakoztató tartalmakat, illetve általános információkat kínálnak. Nos, a többség továbbra is ingyenesen szeretné látogatni az internetet. A világhálót magáncélra használó netezőknek csupán 13 százaléka lenne hajlandó fizetni az internetes tartalmakért: 8 százalékuk a reklámmentes tartalomért áldozna pénzt, 5 százalékuk pedig még akkor is fizetne, ha a hirdetések is megjelennének.

– Ezzel szemben a közép-kelet-európai régióban, így hazánkban is azok vannak többségben, akik reklámmentes és ingyenes tartalmakat szeretnének: Közép-Európában, 41%, míg Magyarország 43%. Ezen kívül a magyaroknak mindösszesen 7 százaléka lenne hajlandó fizetni az internetes tartalmakért, szemben az összes országra mért 13 százalékkal – mondta Nagy István, a GfK Hungária Média szektorának menedzsere.

S hogy mire használják az – egyelőre – ingyen internetet? A vizsgált 17 ország átlagában a legnépszerűbb tevékenység az e-mailezés (55%), a netezők 54 százaléka általános informálódással tölti az időt a világhálón, a harmadik legkedveltebb tevékenység pedig a hírek olvasása (39%). Közép-Kelet-Európában a listát a hírek olvasása vezeti (69%), ezt követi az e-mailezés (48%) és az informálódás (45%).

A web 2.0-s alkalmazások, mint a Facebook vagy a Twitter, a negyedik helyre kerültek. A globális eredmények alapján 4 felhasználóból 1 látogatja a közösségi oldalakat. Érdekes, hogy míg térségünkben a csehek, a románok és a bolgárok körében nem igazán népszerű e tevékenység, addig a lengyeleknél és hazánkban is előkelő helyen szerepel a leggyakrabban végzett online tevékenységek listáján. A magyarok 29 százaléka rendszeres használója a közösségi oldalaknak.

A nyugat-európaiak 12-16 százaléka rendszeresen használja a világhálót pénzügyei intézésére, vásárlásra. Kelet-Európában csupán a netezők 4-8 százaléka, hazánkban csupán 1-5%-a teszi ugyanezt. A megkérdezettek egyharmada naponta 1-2 órát használja az internetet magáncélra – viszont 26 százalékuk kevesebb, mint napi egy órát töltenek el ott, 25 százalékuk pedig nem is használja minden nap. A fennmaradó csoportba a masszív internetezők tartoznak, akik naponta legalább 3 órát szörfölnek a világhálón.