Ki is volt Ady Endre múzsája?

Megannyi kínlódás után, repesve vált nyitottá az újrakezdésre. Kibújva a konvencionális elvárások béklyóiból, álmait és vágyait valóra váltva is a magyar irodalom halhatatlan múzsája maradt.

Rockenbauer Zoltán A halandó múzsa című könyve méltán lehet az idei tél egyik különleges és igényes olvasnivalója, ami olyan titkokat fed fel Csinszka levelezései, versei, önreflexiói alapján, melyekről csak keveset tudtunk eddig. A műből pontosan kiderül, miként élt Ady halála után az irodalom és a festőművészet iránt elkötelezett, s abban jártas fiatal nő.

Végigkövethetjük azt a románcot, ami Babits Mihályhoz, elhunyt férje barátjához fűzte. Csakhogy Babits – bármennyire imponált számára a művelt és gyönyörű nő félénk, de elszánt szerelme – kétértelmű, udvarias, olykor kitérő válaszokkal hárította az asszony közeledését. A költő óriást azonban megbabonázta Csinszka kitüntető hódolata, műveltsége és személyes bája. Kettőjük viszonyából számos titokra derül fény a szerző alapos munkájának köszönhetően.

Itt olvashatunk először arról, hogy Szabó Lőrinc miképpen ellenezte a szerelmesek kapcsolatát, s miért volt számára ellenszenves Boncza Berta. Csinszka nehezen viselte Babits távolodását, kapcsolatuk fájdalmas lanyhulását, ezért sértettségében arra célzott, hogy a két férfi között talán más jellegű viszony van a férfiúi barátságon túl.

Csinszka, az örökké álmodozó, rajongó asszonyi fájdalmát eltemetve, később Márffy Ödön festőművész hitvese lett. Kapcsolatukban nemcsak múzsája, de gondos, mindig segítőkész társa maradt Márffynak.

Az életrajzi könyvben – amiben számos, Csinszkát ábrázoló kép mellett saját rajzait is megtekinthetjük – egy különös kor irodalmi élete és nagyszerű asszonya elevenedik meg az olvasó előtt.