Tán csak nem csuknak börtönbe?

Bevásárlóközpont hirdeti akciós portékáját egy óriásplakáton. A citromot ábrázoló kép mellett nagy betűkkel a csábító ár, mellette a felirat: banán, génkezelt. Vállalkozót hirdető cédula a közlekedési oszlopra ragasztva: Kiss Tibor, terrorista, alatta egy telefonszám, végül egy rövid felirat: Ne hívjon, lehallgatnak. Behajtani tilos tábla egy utcán, alatta kiegészítés: kivéve gonosz, gazdag emberek, nagy, fekete autóval. Millió apró dolog, ami mellett könnyű elmenni, de Szegeden sokan megtanulták már, hogy érdemes nyitott szemmel járkálni. A vizuális hulladékban, ami mindenfelé kitölti a látómezőt, időnként nem várt poénokat lehet találni – igaz ugyan, hogy mindez nem teljesen legális.

Kovács Gergőnek ez a hobbija, amire sok időt szán. Ismertté akkor vált, amikor a 2006-os országgyűlési kampány paródiájaként elindította a Kétfarkú Kutya Párt kampányát, amely többek között örök életet és ingyensört ígért a választóknak. Voltak pártok, akik azt gondolták, hogy az ellenfélnek dolgozik. Miközben az egész egy vicc volt, ami a nyilvánvalóan hazug ígéreteket – és ezzel valamennyi pártot – egyszerre tette nevetségessé.

– A közterület ki van sajátítva, csak az helyezhet el valamilyen képet, üzenetet, aki fizet – mondja Gergő. – Az egyetlen aktuális üzenet, ami az utcán eléri az embert, az a reklám. Szerintem ez sok mindenkinek nem tetszik. Én sem vagyok viccesebb fazon másnál, egyszerűen csak rászánom azt az időt, ami egy ötlet megvalósításához kell. Valahol ez illegális, de az emberek többsége nem csukna ezért börtönbe. A rendőrök is inkább a graffitisekre haragszanak: amikor látják, hogy én nem mindenhova ugyanazt a három betűt fújom, hanem vicces ábrákat, szurikátát ütvefúróval, akkor általában békén hagynak. Bár olyan is volt, hogy ráfújatták velem a képet a hasamra. Hozzátartozik, hogy nemigen szoktam senki frissen festett házát pofátlanul összekenni.

Azért nem minden cégnek van humora: a MÁV például beperelte Gergőt, mert a fülkékben kiragasztott matricákon ez állt: „A vonatokat direkt nem takarítjuk, MÁV”. A bíróság elítélte rongálásért: megrovásban részesítette, ezért csak a perköltséget kellett megfizetnie. Rosszabbul áll a szénája egy másik ügyben, ahol politikai hirdetéseket ragasztott át: itt komolyabb pénzbüntetés is kinéz, de Gergő ezt sem fogja fel tragikusan, többen is jelentkeztek, hogy segítenek kifizetni a büntetést.

A kétfarkú kutya már kevesebbet garázdálkodik Szegeden: visszaköltözött Budapestre.
– Titkon reménykedtem, hogy hagyományt teremtek – mondja Gergő –, de nélkülem valamiért nem csinálják. Budapesten viszont nem vesznek észre mondjuk egy A/4-es plakátot, nagyobb méretekre van szükség. Ez az egész a formán múlik, és a nagyobb formához több pénz kell. Vannak terveink: Szegeden szeretnénk kibérelni egy óriásplakátot, és ott mindig új dolgokat kirakni. Szeretnénk rádióadást, tervezünk kamu újságokat 2050-ből. Meg persze azon is gondolkozunk, hogy az új kampányban a Kétfarkú Kutya Pártot valahogy fel kellene juttatni a szavazólapra… Csak hát ez valószínűleg megvalósíthatatlan. Még egyszer ugyanazt nincs értelme megcsinálni. Talán a vicc kedvéért létre lehetne hozni egy igazmondó pártot… Ezt még átgondoljuk.