Temető, kilométereken át

Az óegyiptomi középosztály életéről szolgál újabb adalékkal az a két, 2500 éves sziklasír, amelyet a közelmúltban fedeztek fel a szakkarai nekropolisz bejáratának közelében. A temetkezések a XXVI. dinasztia korából származnak, amelynek uralkodói Kr. e. 664 és 525 között igazgatták a Nílus menti birodalom sorsát.

BulvárUjlaki Ágnes2010. 01. 19. kedd2010. 01. 19.
Temető, kilométereken át

Ezek a sírok eredetileg középosztálybeli óegyiptomi famíliáknak szolgáltak végső nyughelyül, ám a nevük nincs feltüntetve. A későbbiekben a sziklasírokat többször újrahasznosították, így rengeteg új információval szolgálnak a korabeli temetkezési szokásokról és hitvilágról.

Az egyik temetkezés a legnagyobb, Szakkarában eddig feltárt komplexum: több helyiségből és folyosóból áll, amelyek a sziklába vájt csarnokhoz kapcsolódnak. A leletek azt bizonyítják, hogy Szakkara jelentősége túlmutat az Óbirodalmon, nem csupán a korai dinasztiák alatt temetkeztek oda. A most feltárt sírok sokat elárulhatnak a XXVI. dinasztia koráról is.

Bár a sírokat többször feltörték, a római kor végén pedig kirabolták, számos koporsót, több emberi csontvázat, agyagedényeket, valamint mumifikálódott állatokat, köztük sólymokat fedeztek fel a régészek. Háborítatlan sírok nagyon nagy ritkaságnak számítanak egy ilyen jól ismert nekropoliszban, mint a szakkarai. Ennek ellenére Szakkara még számos titkot rejt.

A Kairótól 20 kilométerre délre fekvő szakkarai nekropolisz az ókori Egyiptom egykori fővárosának, Memphisznek az ősi temetkezési helye. A hét kilométer hosszú ókori temetőt három évezreden át használták, uralkodók és alattvalóik egyaránt temetkeztek itt. Uralkodókat a II. dinasztia korától a XIII. dinasztiáig temettek ide – közülük a leghíresebb Dzsószer fáraó, akinek lépcsős piramisa Kr. e. 2650 körül épült.

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket a Szabadföld Google News oldalán is!

Ezek is érdekelhetnek