Báthory Erzsébet, a vérszomjas gyilkos?

A Báthory Erzsébetről szóló legendákat számos irodalmi mű és film dolgozta már fel. A köztudatban nemes egyszerűséggel női Drakulaként, szörnyetegként emlegetik. Ezzel szemben egyes történészek úgy vélik, hogy a csejtei vár úrnője politikai összeesküvés áldozatává lett.

BulvárMerza Anna2010. 02. 04. csütörtök2010. 02. 04.

Kép: Minolta DSC

Báthory Erzsébet, a vérszomjas gyilkos?
Minolta DSC

Ki volt Báthory Erzsébet?
Nyírbátoron született 1560-ban, a híres Báthory István erdélyi fejedelem és lengyel király unokahúgaként. Gyermekkorát az ecsedi kastélyban töltötte. Tizenegy éves korában jegyezték el a nála öt évvel idősebb Nádasdy Ferenc gróffal. A gróf nászajándékba adta a csejtei kastélyt és a körülötte lévő 12 falut. Öt gyermekük született, akikből kettő fiatalon meghalt. Amikor férje a török elleni csatározásokkal volt elfoglalva, Erzsébet sokat tartózkodott egyedül. Nádasdy gróf 1604-ben vesztette életét Sárváron. Erzsébet ezután nem házasodott újra.

Legendák – csak erős idegzetűeknek!
Erzsébet már házassága alatt foglalkozott az okkult tudományokkal. Hogy ne láthassa magát öregedni, minden tükröt összetört. A mendemonda szerint egyszer úgy megütött egy szolgálót, hogy annak kiserkent vére Erzsébet kezére fröccsent. Ekkor úgy látta, hogy bőre megszépült tőle. A fiatalság misztériumát kutatván meggyilkolta a lányt és megfürdött a vérében.

Birtokán összegyűjtötte a szüzeket, akiket megkorbácsolt és megcsonkított, majd a lábuknál fogva fellógatott. Egyes történetek állítják, hogy kezdetben aranyserlegből, majd közvetlenül a testükből itta a vérüket. Miután a környéken élő lányok elfogytak, kastélyában iskolát  hozott létre női szeretőjével, s az ideküldött leányokkal hasonló módon végzett. A legenda úgy tartja, hogy elfogatásáig hatszáznál is több lány életét oltotta ki. Állítólag nem egyszer fordult elő, hogy a fogva tartott lányok orrát, ajkát és kezét tűvel szúrkálta, amíg bele nem haltak sérüléseikbe.

A históriákat egyértelműen megcáfolják a biológiai tények, mivel az emberi vérben – alvadása miatt – lehetetlen megfürdeni. A kutatások szerint Báthory Erzsébet sosem bántotta saját jobbágyait. A hozzá kerülő lányok több száz kilométerről, az ország különböző pontjairól érkeztek.

Letartóztatás
Thurzó György nádor 1610. december 29-én tartóztatta le. A csejtei kastély udvarában több sérült lány holttestét találták meg. A nádor számtalan vizsgálatot és tanúvallomást indított el. A kihallgatott 300 tanú különböző rémtörténetekkel vádolta meg az asszonyt. Szolgálói és komornái a kínvallatás hatására beismerő vallomást tettek. Őket lefejezték, majd máglyán elégették. Nádasdy özvegyét élete végéig a csejtei várban tartották fogva. Erzsébet 54 évesen halt meg elborult elmével. Tényleges tárgyalásra és ítéletre nem került sor. Bűnösségét sohasem támasztották alá. Erzsébet korai halála kapóra jött, így vádat bizonyítottnak tekintették. Gyanúra ad okot a Habsburg-udvar törekvése is, ami a Báthory-Nádasdy vagyon megszerzésére irányult. A legújabb történelmi kutatások szerint saját udvari emberei koholhatták ellene a vádakat, mert meg akarták szerezni az özvegy hatalmas vagyonát.

Gyógyítás
Olyan álláspont is született, miszerint az áldoztok sérülései a korabeli orvosi beavatkozások jelei voltak. A főuraknak, nemeseknek kötelezettsége volt az udvar népének a gyógyítása. A kutatók a jegyzőkönyv alapján sokféle korabeli gyógyítási technikát soroltak fel: csalánnal verés, hideg fürdőbe ültetés, kivéreztetés. Feltételezések szerint Erzsébet veszte az lett, hogy az egyik gyógyító asszony nem mert beszámolni a járványban elhunyt betegekről, s így eltemettette a holttesteket.

Bármelyik képre rákattintva megtekintheti képgalériánkat!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket a Szabadföld Google News oldalán is!

Ezek is érdekelhetnek