Százezer titkos kocsma

A korabeli politikai életben több párt és civil szerveződés is fontosnak tartotta, hogy ne lehessen nyilvánosan alkoholt fogyasztani, illetve vásárolni. Úgy gondolták, ezzel a munkások hatékonyságát növelik, az emberek egészségét óvják, továbbá erkölcsnemesítő hatást is reméltek e lépéstől. A szesztilalom bevezetését legfőképpen a metodista egyház, valamint a Kocsmaellenes Liga erkölcsi buzgósága mozdította elő: mindkét szervezet az alkoholmentes társadalom megteremtését tűzte ki célul.

A prohibíció – az alkoholtartalmú italok előállításának és forgalmazásának tilalma – 1933-ig az egész országban érvényben volt. A törvény azonban lehetőséget adott az alvilág vezetőinek, hogy az alkoholkereskedelemmel, az illegális kocsmák üzemeltetésével és a védelmi pénzek kizsarolásával meggazdagodjanak. A szeszcsempészet virágzásnak indult, csak New Yorkban csaknem 100 ezer (!) illegális kocsma működött 1925-ben.

A gengszterbandák a hatalmas üzlet védelmében fegyvert is fogtak, először egymás ellen, majd egyesítették erőiket a rendőrök elleni harcban. Al Capone és Lucky Luciano maffiafőnökök sok évig játszhatták macska-egér játékukat a rendőrökkel szemben, végül azonban mégiscsak rács mögé kerültek – jobb híján adócsalás miatt elítélve.

1933-ban Amerika legendás korszaka véget ért, emlékét azonban számos film és könyv őrzi.