Bonobó: megfizet a jóságáért

Pedig ennek az elragadó kis majomfajtának az életfilozófiája lenyűgöző: a szeretet vezérli. A „Bonobó, az ártatlan áldozat” című dokumentumfilmből – a Spektrumon volt látható – megtudhatjuk, hogy e közeli rokonunk maradt, ahol volt: Kongó őserdejében. Ötmillió évig háborítatlanul – de az utolsó húsz évben egyre szorongatottabban. Az éhségtől, háborúktól szenvedő Közép-Afrikában egyre szűkül az élőhelyük, vadásszák őket húsukért, s már csak a néhány tucat kutatónak fontos a sorsuk.

Ők egyébként miattuk még azt is vállalják, hogy éveket töltsenek el a világnak e szörnyű helyén. Csakis nekik köszönhető, hogy ámulva nézhetjük, hogyan élnek a kis lények – hozzánk viszonyítva persze állatok, ám, hogy abszolút értelemben mik, azt már nehéz lenne hamarjában deffiniálni.

Mert olyan jók, mint a mesében. Szeretik egymást, a csapat minden tagja a másikat, s ezt folymatos kedveskedéssel, puszilkodással, simogatással fejezik ki. A beteget ápolják, a panaszkodót megvígasztalják. A csapat legidősebb nősténye osztja szét a megszerzett ennivalót, s a nagyi döntésével a legerősebb hím sem vitatkozik. Jóindulatukat más majomcsapatokra is kiterjesztik, sőt, az emberekre is. Ezért lehet könnyű vadászni rájuk – így viszonozza az ember a kedves kis majom közeledését. Mára felükre-harmadukra fogyatkoztak, így lettek a bonobók hajdani testvérük, az ember ártatlan áldozatai.

Lehet, hogy mindezt egyszer még visszakapjuk: aki látta a Majmok bolygója című filmet, tudja, mire gondolok...

A ténmával kapcsolatban többet olvashat a Szabad Föld március 26-án, pénteken megjelenő, 12. számának 40. oldalán.