Állatsereglet a borostyánkőben

A borostyán valójában megkövesedett gyanta, a földtörténet Kréta időszakában képződött tömegesen. A gyantát termelő növény kifolyt váladékába nagyon gyakran apró növényi részek (spórák, magok) és állatok (rovarok) ragadtak bele, amelyeket olykor körül is folyt ez a ragacsos anyag, s teljesen magába zárt. Idővel ez a gyanta megkövült, benne az állat pedig sértetlenül megmaradt – az őslénykutatók nagy örömére, akik ezekből a példányokból igyekeznek megismerni a földtörténet korábbi időszakainak növény- és állatvilágát.

A borostyán már az ókorban is kedvelték: nyakéket, apró szobrokat, dísztárgyakat készítettek belőle, s nem kizárt, hogy egykor még fizettek is vele. Mivel a fajsúlya kicsi, fennmarad a víz színén, ezért a középkori emberek halászva gyűjtötték. Különlegessége az is, hogy éghető, dörzsölésre pedig elektromos töltésűvé válik. E tulajdonsága okán a görögök elektronnak keresztelték a borostyánkövet, innen ered az elektromosság szó.

A most Etiópiában talált kilenc borostyánkő infravörös spektroszkópos vizsgálata kimutatta, hogy egy eddig ismeretlen Kréta időszaki nyitvatermőből származik. Az ízeltlábúak közül atkák, pókok, tetvek, lepkék, kétszárnyúak és bogarak találhatók benne, amelyek elemzése, azonosítása megkezdődött.