Kenőpénzek és fosztogatók

Figyelemre méltó hírrel a múlt héten éppen Románia és Bulgária szolgált. Romániában a szenátus „kiadta” az ügyészségnek Catalin Voicu szociáldemokrata felsőházi tagot, akit befolyással való visszaéléssel és kenőpénzek elfogadásával gyanúsítanak.

A szenátort előzetes letartóztatásba helyezték. A hét híre azonban az volt, hogy korrupciós vádakkal őrizetbe vették Bulgáriában Nikola Conev volt védelmi minisztert, majd – és erre a bulgáriai rendszerváltás után nem volt példa – vád alá helyezték a jelenlegi kormány hivatalban lévő egészségügyi miniszterét, Bozsidar Nanevet is, aki az új influenza (H1N1) ellen úgy rendelt külföldről oltóanyagot, hogy egymillió – mások szerint hatmillió – euró kárt okozott az államnak.

Al Gore amerikai alelnök 2000-ben azt üzente a bukaresti konferenciának, hogy a korrupció nemcsak a feltörekvő volt kommunista országokat sodorja veszélybe, de aláássa az embereknek a jogállamba vetett bizalmát is. A jelentések akkoriban hangsúlyozták, hogy a volt kommunista országokban terjedő szervezett bűnözés súlyos aggodalmakat kelt a Nyugatban.

Azóta szinte semmi sem történt, illetve csak az, hogy az érintett országok csatlakoztak az Európai Unióhoz, elkezdték felvenni a nagy uniós pénzeket. Az Európai Unió (EU), az Európa Tanács (ET) és a Transparency International (TI) különféle intézmények létrehozásával próbálta meg útját állni az egyre szembeötlőbb korrupciónak. Többnyire azt kifogásolták, hogy bár a volt kommunista országok nagy hangon reklámozzák a büntető- és a polgári eljárások, törvények reformjait, a szervezett bűnözés elleni intézkedéseiket, de eredmények nincsenek. A lehető legkönnyebb papíron átvenni az uniós jogokat – de azokat alkalmazni annál nehezebb. Főleg Romániában és Bulgáriában nehézkes a jog alkalmazása. Brüsszel szerint Romániában történt a legtöbb csalás – Bulgária után – az uniós pénzek felhasználásában.

Most azonban kezd húsba vágni a dolog: az Európai Unió euró-százmilliókat tart vissza Bulgáriától a korrupció miatt, és hasonló sorsra juthat Románia vagy bármely más EU-tagállam is. Euró­milliárdokról van szó – no meg a felelősségre vonás kilátásairól.

A Transparency International minden évben elkészíti azt a korrupciós mutatót, amely nem pontosan ugyan, de jól jelzi, hogy a korrupció mennyire számít általánosnak az európai országokban. Ez a mutató, a korrupcióérzékelési index (CPI) Kelet-Európában reménytelenül „sárga”, ami a nagy korrupciót jelzi – minél inkább nyugatra vagy északra haladunk a kontinensen, a szín egyre jobban bezöldül vagy bekékül, ott kisebb a korrupció veszélye.