Szomszédiszonyban szenvednek

A tűz, amely miatt Küzdőnét immár jogerősen elmarasztalták, 2006. december 27-én keletkezett. Az asszony gallyat égetett az orosházi Felső-tanyákon a vasút árkában, több mint százesztendős házuk közelében. Az égő gallykupacot talán pár percre hagyta magára – míg bement a tanyájuk udvarába –, mikor észrevette, hogy lángol a szalmakazal a szomszédnál, Sütő Tibornál. Hívta azonnal a tűzoltókat, s mutatta az utat nekik, míg a gazda megérkezett.

A Sütő-tanya szalmakazla Küzdőné szerint tán 70-80 méterre is lehetett onnan, ahol ő a gallyat égette, ezért ma sem érti, hogyan lopózhatott odáig a tűz, hiszen még a szél sem arra fújt. Sütő Tibor azonban pert indított ellene. A két család között akkor már évek óta tartott az ellenségeskedés, a vita egy földüggyel kezdődött.

Sütőék és Küzdőék amúgy rokonok, Sütő Tibor – időközben elvált – felesége Küzdő Ferencné unokahúga. A föld, amely a két tanya közt terül el, Küzdőné édesanyjáé volt, 1993-ban bekövetkezett halála után lánya s korán elhunyt fiának két gyermeke osztozott rajta. A maga egy holdján a Sütő család 180 négyzetméteres tanyát épített.

A 2007-ben megkezdődött tűzper előtt pereskedtek már a rokonok. Küzdőné nyert, miután egy szóváltás során leütötték, férjét viszont felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte a bíróság, mert hamisnak találták a vádat, miszerint Sütő Tibor autójával el akarta ütni őt. 2004-ben pedig Küzdőékhez vágtattak a földúton a szirénázó tűzoltóautók: leégett az istállójuk, s benne pusztult egy tehenük. Elégett a szalmakazal, a lángok már a tanya végébe is belekaptak a nyári éjszakában… A biztosító egymillió forintot fizetett, de Küzdőék még ma sem tudták kiheverni a kárt. Nem derült ki, náluk mi okozta a tüzet.

A Sütő-tanyán keletkezett tűz ügyében a bíróság – mivel a tűzoltóság részéről a tűzvizsgálati eljárás elmaradt – a peres felek által elmondottak meg a tanúvallomások, az orosházi tűzoltóság helyszíni szemléről készült jegyzőkönyve és a rendőrségi jelentés alapján döntött. Az első fokú ítélet 341 600 forint kártérítés megfizetésére kötelezte Küzdő Ferencnét, aki azonban fellebbezett. Az ügy megjárta a Legfelsőbb Bíróságot is, majd az asszony perújítást kezdeményezett, de nem járt sikerrel.

Küzdő Ferencné a perújítás során tűzvédelmi szakértői véleményt kért. Ám a bíróság a szakértő azon megállapításának, hogy nem határozható meg pontosan a tűz oka, sem első-, sem másodfokon nem tulajdonított perdöntő jelentőséget. Minden rendelkezésre álló adatot egybevetve azt tartotta legéletszerűbbnek, hogy Küzdőné gallyaitól terjedt a kazalig a tűz. A kártérítés összegét azonban végül jogerősen csaknem felére, 183 200 forintra csökkentette a Békés Megyei Bíróság, túlzónak minősítve a felperes igényét. Az elégett szalmabálák számát illetően például a bírák elfogadták Küzdőné érvelését, aki szerint nem négyszáz kisbála semmisült meg – mint Sütő Tibor állította –, hanem körülbelül száz. Raklapok és akác gömbfák, takarófólia, hullámpala, a szalma közelében álló fűrészgép villanymotorja, vezetékei, kapcsolódoboza, ékszíjai – ezek árával számolt a bíróság, amikor meghatározta a kártérítés összegét.

A jogerős ítélet után Küzdőné egyetlen reménye a részletfizetés maradt. Tizenkétezer forintot kifizetett a szomszédjának, s az év végéig 43 180 forintos nyugdíjából törlesztené havonta a tartozását. Sütő Tibor azonban erről hallani sem akar, s végrehajtást kért ellene.

Nem érdemel szánalmat az „öregasszony”, háborog, amikor végre elérem. Küzdőné pedig már csak az égiekben bízik… meg a végrehajtó emberségében.