Kossuth hangja a vetélkedőben

Nem kötelező persze könyveket olvasni, s van olyan is, aki önhibáján kívül nem tanulhatott. De, könyörgöm, hogy mehet be egy kvízjátékba valaki, ha még életében nem hallotta például Gandhi nevét? Egy két-három éve érettségizett leányzóról szól a fáma, a tegnap esti Széfből, az RTL Klub-on. A butaságnál csak a pöffeszkedő tudatlanság rosszabb: e szőkeség az ajkát lebiggyesztve, szinte sértődötten forgatta a fejét: jaj, nem tudom, ez meg ki... Nála idősebb és nagyságrendekkel okosabb nővére is csak annyit tudott, hogy valami politikus.

Aztán jött egy másik kérdés: melyik 1848-49-es vezető hangját örökítették meg? Na, ekkor már csak úgy dőlt a ostobaság a lányíkából. Hosszas tépelődés után, amelynek minden fázisát leírni agyhalálhoz vezetne, kibökte: ja, talán a Kossuth, felvették, amikor a debreceni templomban mondta a beszédét?

Ezt már Sebestyén Balázs műsorvezető sem bírta tovább, annyit segített: hát ugye, a fonográfot jóval később, 1890-ben találták fel... Erre ez az érettségizett magyar leányzó rávágta: Na de hát azok a vezetők kábé egyszerre haltak meg, nem?

Ha egykori gimnáziumi történelemtanára látta ezt a műsort, bizonyára felvágta az ereit.

De ha netán a hölgyek nyernek, én is megtettem volna...